„Nyugaton és a mi térségünkben is a sajtónak van a legerősebb érdekvédelmi szerepe, nálunk viszont a sajtó nem mer kiállni a maga szabadságáért” – nyilatkozta a Vasárnapi Híreknek Majtényi László. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) volt elnöke egyetért minden figyelemfelhívással, amely a médiahelyzet tarthatatlanságát jelzi.
Majtényi képtelennek és felfoghatatlannak nevezte a médiaszabályozás jelenlegi tervezetét. „Ahol nincs hírverseny, ott nincs hír sem” – így reagált arra, hogy a Magyar Távirati Irodán (MTI) belül működne az egységes közszolgálati hírgyártás. „A Kádár-korszakban is külön zajlott a hírkészítés, volt is színvonalbeli különbség. A kormányt fényező közszolgálati hírműsorok már ma is szánalmasak. Nem csoda, ha alig nézi valaki ezeket a híradókat” – fogalmazott. Megjegyezte: a kereskedelmi hírműsorok viszont minden közéleti témát kerülnek; katasztrófákról, kétfejű kecskékről szólnak, apolitikusak, azt sugallják, sem közünk, sem beleszólásunk nincs a közügyekbe. A rádiókon és televíziókon már látszik az új koncepció hatása, az új média esetében viszont Majtényi szerint elbuknak, mert az internet lényege a szabadság. Ez azt is előrevetíti, hogy mélyül a társadalmi szakadék az online és az offline csoportok között. Ennek előidézése pedig súlyos kulturális vétség, bűn – mondta Majtényi.
A parlamentben a jövő héten is folytatódik a három fideszes képviselő (Cser-Palkovics András, Rogán Antal és Menczer Erzsébet) által benyújtott médiatörvény-javaslat általános vitája. A tervezet a közmédia összevonásán kívül megerősíti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH) és a Médiatanácsot, a hivatal ezentúl a nyomtatott sajtót és az internetet is ellenőrizhetné, és komoly bírságot is kiszabhatna a nekik nem tetsző tartalmakért. Az országos napilapokat és online híroldalakat maximum 25 millió, a hetilapokat 10, a jelentős piaci részesedéssel bíró rádiókat, tévéket 50 és 200 millió közötti büntetés sújthatja. A Fidesz szerint mindez az európai szabályozáshoz igazodik, és garantálja a sajtószabadságot. Az MSZP úgy véli: ha elfogadják a demokráciát és a sajtószabadság normáit is sértő alkotmánytervezetet, akkor minden hazai médium pártfelügyelet alá kerül. Az LMP-s Karácsony Gergely szerint bizonyos szempontból a sajtószabadság vége köszönt be.
Vélhetően a kialakuló tiltakozások hatására L. Simon László, a parlament kulturális bizottságának fideszes elnöke például olyan módosító indítvánnyal állt elő, amely a korábbi elképzelést megváltoztatva, lehetőséget adna arra, hogy ha valakit a médiahatóság pénzbüntetéssel sújt, akkor azt ne kelljen rögtön befizetnie, hanem előbb bíróságon támadhassa meg a döntést, és kérheti a bírság felfüggesztését az ítéletig. Ugyanakkor az NMHH jövő évi költségvetésében több mint 150 millió forint bírság bevétellel számol a kormány. Ráadásul a „gumiparagrafusok” lehetővé teszik, hogy a csak Fidesz delegáltakból álló Médiatanács és annak vezetője tetszése szerint döntsön, kit miért és milyen mértékben büntetnek.
Lazulhat a szájkosár: kétszáz módosítást nyújtottak be péntekig az új médiatörvény tervezete kapcsán, így a végleges verzió még várat magára. Az MSZP és az LMP is kivonná a nyomtatott és az internetes sajtót a készülő médiatörvény hatálya alól, a Fidesz visszavenne a Médiatanács teljhatalmából, a tízmilliós sajtóbírságokat még a szélsőjobb is sokallja. A sajtóbírságok behajtását bírósági fellebbezés esetén felfüggesztenék, az írott sajtó esetében teljesen eltörölnék, az elektronikus médiumoknál pedig megfeleznék a bírság felső határát.
A héten a Népszava, a Magyar Narancs és az Élet és Irodalom is fehér címlappal jelent meg tiltakozásukat kifejezve. A BBC csütörtöki száma hírt adott a Magyar Narancs fehér címlapjáról, és a tiltakozó magyar főszerkesztőkről. A Nyilvánosság Klub honlapján fejezte ki tiltakozását: „Cenzúrát! A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete követeli a tételes cenzúra bevezetését! A médiahatóság felállítása után a kormány ne álljon meg félúton!” Nancy Ward, a New York-i Independent Journalism Foundation alelnöke így vélekedett: aggályosnak tartjuk, hogy az új szabályozás és a médiahatóság tevékenysége kiterjed az írott és az elektronikus médiára, ez öncenzúrához vezethet a kereskedelmi médiumokban. A Nemzetközi Sajtóintézet (International Press Institute, IPI) munkatársai még decemberben Magyarországra utaznak, hogy meghallgassák a helyi újságírók véleményét a tervezett médiatörvénnyel kapcsolatban és „udvariasan emlékeztessék” az Orbán-kormány hivatalnokait a sajtószabadsághoz kapcsolódó demokratikus jogok fontosságára.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
