Ha a teljes magyar sajtónak és az összes érintett civil szervezetnek nem is, Brüsszelnek kénytelen lesz kiadni a kormány a „Nagy Magyar Atomtitkot”. Vagyis hiába titkosították a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló szerződéseket, az Európai Bizottságnak megvan a lehetősége és megvannak az eszközei is arra, hogy megismerje a magyar kormány és a Roszatom közötti megállapodás részleteit. Ezt az EU versenyjogi biztosa egy brüsszeli háttérbeszélgetésen nyilatkozta. Margrethe Vestager hozzátette: egyelőre csak vizsgálódnak, azután döntik el, hogy kezdeményeznek-e bármilyen eljárást.
Emlékeztetőül: az MVM Paks II Atomerőmű Fejlesztő Zrt. és az orosz Roszatom projektcége tavaly december 9-én írták alá a Paks II építésére vonatkozó szerződéseket, amelyek nyilvánosságra hozatalát több szervezet, köztük elsőként az Energiaklub kérte a magyar féltől. A parlament a héten olyan jogszabályt alkotott, amely akár 30 évre is titkosíthatja a dokumentumokat. Most már minden a köztársasági elnökön múlik: ő vétózhatja meg egyedül a törvényt azzal, hogy azt megküldi az Alkotmánybíróságnak.
Holoda Attila energetikai szakértő, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium korábbi helyettes államtitkára a Vasárnapi Híreknek azt mondta: egy paksi méretű erőmű építésénél indokolt, hogy bizonyos dolgokat nem hoznak nyilvánosságra, ebben azonban nem lehetnek benne a pénzügyi adatok. „Sok dologra rá lehet fogni, hogy nemzetbiztonsági ügy, de Paks II esetében senki nem a technikai részletekre kíváncsi, hanem arra, hogy végül mennyibe fog ez kerülni. A titkosítással elérik, hogy ne lássuk a pénzmozgásokat, semmi nem maradt, ami a verseny tisztaságát biztosítaná” – mondja Holoda Attila.
Aszódi Attila, Paks II kormánybiztosa egy, a héten rendezett konferencián azt mondta: „az adatok egy részének megismerhetőségét azért kell korlátozni, hogy a folyamatos adatigénylés ne akadályozza a projekt megvalósulását”. Holoda Attila ezt nevetséges érvnek tartja. Szerinte ennyi erővel az Országgyűlés működését is zárttá lehetne tenni, hogy az állampolgárok ne akadályozzák a döntéshozatalt. Arról van csupán szó, hogy a kormány lehetetlenné teszi az érdemi vitát a beruházásról. „A költségek rengeteg ponton elszállhatnak, és erről az adófizetőknek tudniuk kell. Paks II, bár én ma úgy gondolom, végül nem épül meg, de ha mégis, az ára legalább 6000 milliárd forint lesz” – állítja az egykori helyettes államtitkár. Szerinte egy, a paksihoz hasonló méretű projekt esetében az előre tervezett összeg 160-170 százalékával kell számolni, de a költségek akár meg is duplázódhatnak.
Aszódi Attila ugyanezen a konferencián úgy érvelt a paksi bővítés mellett, hogy az azért is megéri, mert Németországnak, ahol bezárták az összes atomerőművet, 15 év múlva annyira megnő az energiaigénye, hogy örömmel vásárolja majd a magyar áramot. „Jól hangzó érv, kár, hogy nem igaz – mondja Perger András, az Energiaklub munkatársa. – Németország sosem fog villamos energiát importálni Magyarországról. Ha valahonnan, akkor az Lengyelország vagy Franciaország lesz. Azon egyszerű oknál fogva, hogy ott ma is olcsóbb az energia.” Ráadásul Németországban már ma is vannak olyan napok, amikor a megújuló energiaforrások ellátják az országot árammal. Az ilyen napokon pedig nem az a gond, hogy honnan szerezzenek pluszforrásokat, hanem hogy hol tárolják a fölösleget.
Bár még fel sem épült a két új paksi blokk, máris szivárog. Legalábbis, ami a szupertitkos információkat illeti. Tudniillik nem sokkal azután, hogy erősödni kezdtek a brüsszeli aggodalmak és megjelentek az első hírek egy esetleges vizsgálatról, több újság is megírta: a német Siemens és az amerikai Westinghouse cég is beszáll a bővítésbe.
Holoda Attila szerint ez csak ködösítés, ami arra szolgál, hogy kifogjuk a szelet az unió vitorlájából. Perger András úgy véli, műszaki és biztonsági szempontból semmi kockázatot nem jelentene a két nem orosz cég részvétele a projektben, de amúgy nem sok értelme van. A Siemens – a nem kis társadalmi nyomás miatt – négy éve kiszállt ugyanis az atombizniszből.
A német közvélemény pedig biztosan nem venné jó néven, ha most mégis közreműködne egy atomerőmű építésében. Ami pedig a Westinghouse részvételét illeti, Holoda Attila kizártnak tartja, hogy ezt az oroszok átengednék az amerikaiaknak. „Ebben az egészben nem az erőmű megépítése a legnagyobb biznisz, hanem utána a fűtőelemek elszállítása és tárolása. Az elszállított, használt fűtőelemek pedig dúsított uránt tartalmaznak, azaz hadiipari jelentőségük is van” – mondta. Egyébként az, hogy jönnek-e a németek vagy az amerikaiak, kizárólag az orosz partneren múlik.
Tudniillik abból a kevésből, amit a projektről ma tudni lehet, egy biztos: ha Paks II megépül, azt ők építik, és aki fizet, az mondhatja meg, ki énekelhet még a színpadon.
A keddi parlamenti szavazás nemcsak a 30 éves titkosításról szólt, hanem arról is, hogy Európán kívüli mérnökök is dolgozhassanak az atomerőmű építésén. Méghozzá úgy, hogy a magyar mérnökökkel ellentétben rájuk nem vonatkoznak a mérnöki szakma gyakorlásának szabályai és képesítési követelményei. Itt elsősorban orosz energetikai mérnökök érkezéséről van szó. Elfogadták továbbá, hogy az Országos Atomenergia Hivatal dolgozói a többi köztisztviselőnél magasabb fizetést kapjanak.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!