A turizmusiparág után a kereskedelmi szektor érdekvédői is jelentős béremelésről, az országosan kötelező bérminimumnál jóval magasabb fizetésekről álmodnak, de a munkáltatói szövetség főtitkára szerint ebbe tönkremegy a vidék.
Jól hangzik, hogy Salgótarjánban vagy Borsod megye kisebb településein az áruházak és boltok dolgozói keressenek legalább 240 ezer bruttót havonta, ám óvatosnak kell lenni: lehet, hogy a kiskereskedelemben dolgozóknak ennyi pénzért nem lesz állása, mert bolt se lesz, ahol dolgozhatna.
Vagyis még vásárolni is messzebb kell menni mindenkinek. Ez lehet a béremelési forgatókönyv, ami bármilyen valószínűtlen sötétnek tűnik, valósággá is válhat Dávid Ferenc szerint.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára arra emlékeztetett: a „vendéglátós” szakszervezetek ősszel szeretnék aláírni a kormánnyal az ágazati kollektív szerződést, ami jövőre az országosan kötelező bérminimumnál (2018-ban 180 ezer forint) harmadával magasabb, azaz 240 ezer forintos bruttó bért garantálna a szállodaiparban és a vendéglátásban dolgozóknak. Most ugyanezzel a követeléssel álltak elő a kereskedelmi alkalmazottak érdekképviseletei is. Dávid Ferenc úgy érzi, mindkét szektorban beláthatatlan következményekkel járna a jelentős emelés: az ágazati szereplők közül sokan már az említett 180 ezret is alig tudják majd kigazdálkodni. Ezt mutatja, hogy a 180 ezer forintot meghaladó fizetési követeléseknek ellenállnak a tőkeerős multik is, azaz hogyan fizethetnének ki a magyar kis- és középvállalkozások 240 ezret?
Állami segítség nélkül ezt az összeget szerinte nem lehet kigazdálkodni, legfeljebb Budapesten és pár nagyvárosban, de az ország nagy része belerokkanna.
„Nem brutálisan magas a 240 ezer, de Borsodban és általában az ország nagy részén nincs olyan fizetőképes kereslet, ami akár a vendéglátásban, akár a kereskedelemben megtermelné a szükséges bevételt” – mondta Dávid Ferenc. Persze kivétel mindig akad: az üzletek akkor tudnának ennyit fizetni, ha a kormány a vendéglátásban és a kereskedelemben mondjuk adó- és járulékkedvezménnyel segítene.
Csakhogy ebben az esetben más ágazatok is ugyanilyen elbánást követelhetnének.
Külföldiekkel kell megküzdeni az állásért. Tízezer lehet az EU-n kívüli államokból, elsősorban Ukrajnából érkező dolgozók száma, leginkább a feldolgozóipar, a raktározás, valamint az építőipar területén – mondta a Vasas Szakszervezeti Szövetség (VSZSZ) alelnöke, László Zoltán a Magyar Időknek. A lap szerint az is feszültséget okoz, hogy az elsősorban ukrán vendégmunkások sokszor ugyanannyit keresnek, mint a hazaiak, de például ingyen jutnak szálláshoz. Ráadásul szakszervezeti pletykák szerint a szerb és ukrán munkások betanításuk után továbbállnak Nyugatra.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!