Már a televíziókészüléken keresztül is megfigyelhet minket bárki, a kémek és a hackerek elől nem lehet elbújni – ezt sugallja a legtöbb híradás, amely beszámol a WikiLeaks legfrissebb kiszivárogtatásáról. A nagyhatalmak titkosszolgálatai valóban szinte bármire képesek, ám ez nem jelenti azt, hogy mindenkit folyamatosan megfigyelnek, vagy hogy ne lenne érdemes odafigyelni arra, mennyire biztonságos módon üzenünk vagy levelezünk.
Az amerikai titkosszolgálatok gyakorlatilag bárkit le tudnak hallgatni és meg tudnak figyelni – ez derült ki az elmúlt évek kiszivárogtatásaiból. Mindegy, hogy valaki titkosított üzenetküldőt használ, vagy hogy mennyire ügyesen védi a számítógépét vagy mobiltelefonját – ha a CIA vagy az NSA embereit érdekli, kivel és miről beszél, illetve merre jár, egyszerűen feltörik azt és mindent látnak. Belenéznek a telefonjába, és elolvassák az üzenetet még azelőtt, hogy azt titkosítaná a program.
A titkosszolgálatok által használt technológia tényleg szinte mindenre képes. Az is igaz, hogy bizonyos „okostévéken” keresztül meg tudják figyelni a szobában tartózkodó embereket.
Ám mindez nagyon sok pénzbe, energiába és munkaerőbe kerül. A WikiLeaks-féle kiszivárogtatásokból például az is kiderül, hogy csak egyetlen televíziómárkát tud kémkedésre használni a CIA, annak is csak a 2012-2013-ban gyártott változatait. Ráadásul ez csak akkor lehetséges, ha a készülékhez egy ügynök személyesen csatlakoztatott egy eszközt, amely „megfertőzte” a gépet. Egy telefont vagy laptopot feltörni és annak használóját figyelni könnyebb és távolról is lehetséges, ám ez is sok erőforrást igényel.
Ezért csak azok ellen használják ezeket az eszközöket, akikre tényleg kíváncsiak. Jó esetben a megfigyeltek között bűnözők, drogdílerek, ellenséges kémek és terroristák vannak. Autokratikus rezsimekben ellenzéki politikusokat, oknyomozó újságírókat és civil aktivistákat is megfigyelhetnek a titkosszolgálatok.
Ám annak is érdemes vigyáznia elektromos eszközeire és titkosítania a kommunikációját, aki nem tartozik egyik felsorolt kategóriába sem.
Mégis, kitől kell félnie annak, aki nem csinál semmi olyat, ami felkeltheti a hatóságok érdeklődését?
Például az internetes bűnözőktől. Egyre többen vásárolnak az interneten vagy használnak netbankot. Ha valaki megszerzi ezek jelszavát, egyszerűen ellophatja a pénzünket.
De a magánszféra védelme önmagában is fontos. Egy SMS vagy az interneten át küldött, nem titkosított üzenet olyan, mintha nyílt levelezőlapon adnánk fel a postán: útközben b rki elolvashatja.
Ezeket az üzeneteket sok titkosszolgálat rutinszerűen gyűjti. Mindet nem olvassák el, mert arra nincs kapacitásuk, de másolatot készítenek róla maguknak – hátha később jó lesz még valamire.
Nem szabad beletörődni abba, hogy bárki elolvashatja az üzeneteinket. Természetes igény, hogy legyen az életünknek egy olyan része, amelyet megtartunk magunknak. Nem mutatjuk meg mindenkinek az orvosi leleteinket. Kimegyünk a közös irodából telefonálni, ha magánügyről beszélgetünk. Este behúzzuk a függönyöket, hogy kintről ne lássanak be. Az életünk egyre nagyobb része zajlik az interneten, és azt is ugyanúgy kell védeni – be kell húzni a függönyt és vigyázni kell, hogy más ne hallja meg a privát beszélgetést.
Hiszen nap mint nap kényes pénzügyi vagy egészségügyi információkat küldözgetünk az interneten keresztül. „A magánszféra védelme a 21. század fontos értéke, és messze nem idejétmúlt” – érvelt egy az interneten is elérhető TED-előadásban Malte Spitz. A német internetbiztonsági aktivista szerint 1989-ben a berlini fal sem omlott volna le, ha akkor a német titkosszolgálat mindenkit meg tudott volna figyelni és tudta volna, ki mire készül. „Lehet, hogy még a vasfüggöny is állna” – mondta.
Mit tegyen, aki vigyázni
akar magára az interneten?
1. Használjon titkosítást az üzenetküldéshez.
Az ingyen elérhető programok titkosítása is olyan erős, hogy azt nem tudja feltörni még az amerikai titkosszolgálat sem. Ezt a legfrissebb kiszivárogtatások is megerősítették. Megfelelően titkosítja az üzeneteket a WhatsApp, a Viber és az iMessage (az iPhoneüzenetküldője) is. Titkosított üzenetküldésre és telefonálásra is alkalmas a Signal, illetve az iPhoneFacetime- szolgáltatása. Ez annyit jelent, hogy immár nem levelezőlapon üzenünk, hanem zárt borítékban, amelyet csak a címzett tud kinyitni.
2. Erős jelszavakat kell használni!
A legerősebb jelszavak 10-15 karakter hosszúak és több szóból állnak, amelyeket szóköz választ el. Erre megfelel egy teljesen értelmetlen mondat, pl. Kék ló autót eszik. Ajánlatos néhány havonta cserélni a jelszavakat, és alapszabály, hogy két szolgáltatáshoz ne használjuk ugyanazt a jelszót! Nehéz tíz-húsz bonyolult jelszót megjegyezni, főleg, ha gyakran cserélgetjük őket. Nyugodtan írjuk le őket egy darab papírra, azt meghackelni nem lehet! Csak arra kell figyelni, hogy ezt a papírt véletlenül se a számítógép mellett tartsuk, és ha valaki megtalálja, ne legyen számára egyértelmű, kihez tartoznak a jelszavak és hová lehet belépni velük. Legyen ez inkább egy emlékeztető, amely segít felidézni a jelszavakat.
3. Használjunk kétlépcsős azonosítást az e-mailfiókhoz. A legtöbb szolgáltatónál be lehet állítani, hogy ne legyen elég a jelszavunk a belépéshez, hanem egy SMS-ben vagy telefonos applikáción kapott, folyton változó kód is kelljen ahhoz, hogy hozzáférjünk a fiókhoz. Így akkor sem tudja senki elolvasni az e-mailjeinket, ha hackerek ellopják a jelszavunkat.
4. Csak olyan internetes oldalon adjunk meg jelszavakat és bankkártya-adatokat, amelyek címe előtt http helyett az áll: https. Itt az s betű jelzi, hogy a kapcsolat biztonságos.
5. Le kell takarni egy ragasztószalaggal a laptop webkameráját, amikor nem használjuk. Hihetetlennek tűnik, de létező és gyakori az olyan hackertámadás, amely bekapcsolja a kamerát és felvételt készít a használóról!
6. Minden fontos adatunkról legyen másolat a számítógépen kívül, egy küldő adathordozón vagy internetes tárhelyen. Új és egyre gyakoribb ugyanis az olyan támadás, amelynek során a hacker átveszi az uralmat a gép felett, és pénzt követel azért, hogy újra hozzáférhessünk dokumentumainkhoz. Ha van mentésünk az adatokról, nem kell fizetni.
7. A mobiltelefon mindig legyen lezárva, lehetőleg hatjegyű számkóddal. Így ha elveszítjük vagy ellopják, nem fér hozzá senki az adatainkhoz és leveleinkhez.
8. Soha nem szabad ismeretlen feladótól érkezett e-mailben vagy SMS-ben érkezett linkre kattintani, vagy így kapott csatolmányt megnyitni. Ezzel szinte biztosan vírussal fertőzzük meg a gépünket vagy telefonunkat.
9. Mindig frissítsük a számítógép és a telefon operációs rendszerét, amikor erre lehetőség van, legyen naprakész az operációs rendszer. Ha a Windows vagy a telefon szoftvere frissítést kap, akkor az minden bizonnyal több biztonsági hibajavítást is tartalmaz, ami a hackertámadás ellen is véd.
10. Ha nyilvános wifihálózatot használunk például egy étteremben, kávézóban, reptéren vagy a vonaton, akkor az azon keresztül küldött információkat bárki láthatja! Soha ne adjuk meg nyilvános wifin át jelszavunkat vagy a bankkártyánk számát! Az internetes vásárlást intézzük otthonról, a saját biztonságos internetkapcsolatunkon keresztül.
11. Használjuk a józan eszünket.
Hiába küldünk minden üzenetet titkosítva és védjük eszközeinket a legmodernebb módszerekkel, ha a buszon a mellettünk ülő le tudja lesni a jelszavunkat, mert a szeme láttára írjuk be azt. Kellemes például a laptopunkkal egy kávézóban dolgozni, de azt sem szabad elfelejteni, hogy ha az ablaknak háttal ülünk, az utcáról is bárki láthatja, ami a képernyőnkön van! 
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!