Egy megmentővel kevesebb – tavaly még arról lehetett hallani, hogy a bajba jutott Európa Brazíliától kap majd kölcsönt, mostanra viszont, úgy tűnik, fordult a kocka, és véget érhet vagy már véget is ért a brazil gazdasági fellendülés. A 2011-es GDP jóval kisebb arányban növekedett az előző évihez viszonyítva, a dollárhoz képest felülértékelt brazil reál megnehezíti az exportot és egyre gyorsul az infláció is.
A legendás elnököt, Luiz Inácio Lula da Silvát követő Dilma Rousseffnek komoly reformokat kellene végrehajtani a gazdaság szabályozásában, de ezzel a népszerűségét teheti kockára.
Elgondolkoztatóak a múlt héten nyilvánosságra hozott brazil GDP-adatok: tavaly mindössze 2,7 százalékkal nőtt a bruttó hazai össztermék, ami majdnem 5 százalékpontos csökkenés az előző évi 7,5 százalékos növekedéshez képest. Ez a válságban ugyan nem számít rossz eredménynek, de Brazília vonzerejét – ahogy a többi feltörekvő piacét – éppen a gyors növekedés jelentette, amiért a korábban a szegénységgel és hiperinflációval küzdő állam Lula elnöksége alatt a nemzetközi tőke egyik legkedveltebb célpontjává válhatott. De ehhez a páratlan fejlődéshez nem társultak megfelelő gazdasági reformok, és ma sokan azt vetik Lula szemére, hogy népszerűsége csúcsán távozott a hatalomból, utódaira hagyva a kellemetlen intézkedéseket. A szakértők szerint legelőször is az adó- és társadalombiztosítási rendszert kellene megreformálni, csökkenteni az adókat, amivel az állami bevételek is megcsappannának, és rugalmasabbá kellene tenni a munkavállalás feltételeit. Emellett egyszerűbbé kellene a vállalkozások indításának és fenntartásának adminisztrációs terheit, mert a bürokrácia Brazíliában olyan szövevényes, hogy a Világbank adatai szerint még Bangladesben, Ugandában és Bosznia-Hercegovinában is egyszerűbb egy új üzletbe kezdeni, mint Brazíliában.
A másik nagy probléma, hogy a tömeges külföldi beruházások és a pörgő export megnövelték a keresletet a reál iránt, ami a brazil valuta felülértékelődését eredményezte. Ez egyrészt magas inflációhoz vezetett, másrészt megdrágította az exportot és egyúttal olcsóvá tette az importot, amelynek a hatására az ország egyre több árut hoz be külföldről, de ezzel csökken helyi ipar termelése. A „valutaháború” olyan súlyos lett, hogy Dilma Rousseff a Fehér Házban tett látogatásakor Barack Obama amerikai elnök segítségét kérte.
A kormány nemrég azt is bejelentette, hogy egyes ágazatokban csökkentik a munkavállalók járulékait, megemelik a közbeszerzéseket és 24,6 milliárd dollárnak megfelelő reállal támogatják a vállalkozásoknak hiteleket nyújtó bankokat. De hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy a növekedés újra beinduljon, ma még nem tudni.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
