A fanatikusok télen is tekertek, sokak számára azonban az év első Critical Mass- rendezvénye olyan, mint az első fecske – ha itt az idő, kisorjáznak a kétkerekűek is a forgalomba.
Vasárnap ismét égbe emelkednek a biciklik a tavasz és a bringaszezon kezdetének örömére – nem csak Budapesten, de az ország több más pontján (például Gödöllőn, Baján, Sopronban és Székesfehérváron) is. A legfontosabb kérdés természetesen évről évre az: milyen állapotban vannak a bicikliutak, és egyáltalán mennyi van belőlük? A helyzet rendkívül biztató. Míg 1988-ban Budapesten mindössze 12 km kijelölt kerékpáros útvonal volt a városban, mostanra csaknem 200 kilométeren lehet tekerni. Bár ez így elég jól hangzik, van ok némi panaszra is. Csatornafedők, kátyúk (kráterek, aknák), rossz helyen elhelyezett, vagy éppen falombokba burkolózó közlekedési táblák, gyalogosok közé terelt kétkerekűek, eltűnő utak – vége-hossza nincs a biciklisek kálváriájának. Pedig az utóbbi időben egyre nagyobb figyelem kíséri a kerékpárosok csatározását a jobb minőségű utakért. A küzdelem ellenére lassan rutinná válik a problémák megoldása is. Gyakori, hogy a biciklisek találnak egy kifogásolandó útszakaszt, lefényképezik, majd elküldik az önkormányzatnak, akik a hibákat többnyire gyorsan orvosolják. A Magyar Kerékpárosklub pedig – a döntéshozókkal szorosan együttműködve – folyamatosan ügyködik a kerékpározás feltételeinek javításáért. Egyre több a biciklitároló, küszöbön a közbringarendszer, a növekedés megállíthatatlan.
„A kerékpáros infrastruktúra még bőven fejleszthető mind vidéken, mind a fővárosban. De az sem mindegy, mit és hogyan fejlesztenek az önkormányzatok” – magyarázta lapunknak László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke. „Sok helyen, sárga festéket nem kímélve száműzik a kerékpárral közlekedőket a járdákra. Gondolván, hogy a biciklisnek semmi keresnivalója az úton, mert zavarja a forgalmat. Pedig ez egy sokkal veszélyesebb közlekedési forma” – László János szerint az semmiképp sem jó megoldás, ha a bringásokat „beterelik” a gyalogosok közé. A gyalog-kerékpárút esetében ugyanis a gyalogosok kárára „csípnek le” egy darabot az útból, hogy a biciklisek használhassák. Sárga csíkkal jelölik a járda közepén, hogy ki hol közlekedhet, ám sokan tapasztalják nap mint nap, hogy nem sokat ér, mivel a gyalogosok gyakran észre sem veszik, hogy áttértek a másik sávba. Ez azonban még mindig a jobbik eset, van olyan járda is, ahol egyáltalán nincs felfestve a csík. Az osztatlan gyalog-kerékpárút egy sima járda, amelyen megengedik a biciklis forgalmat, emellett akadálymentes, azaz fel lehet rá hajtani, nincs padka a járda szélén. Ennél sokkal praktikusabb megoldás a kerékpársáv, amely az úttest szélén helyezkedik el, és amin az autóforgalommal megegyező menetirányban lehet tekerni.
Még szoknunk kell a kerékpáros nyom jelzéseit, ahol az úttesten csupán egy biciklis piktogram van felfestve, ez figyelmezteti az autósokat arra, hogy kétkerekűek is részt vesznek a közlekedésben.
„A közlekedéskultúra – bicikliseket, autósokat és mindenki mást is beleértve – Budapesten még elég pocsék, vidéken már sokkal jobb a helyzet. Van hová fejlődni, de a jelek azért biztatóak” – mint ahogy biztató az is, hogy egyre többen ülnek biciklire. Budapesten éves ütemben a kiskörúti forgalomszámláló márciusi adatai szerint több mint 80 százalékkal nőtt a biciklizők száma, ami egész Európában példa nélküli. Ráadásul „rejtett tartalékaink” is vannak – bőséggel nőhet még a forgalom, ha a budapesti háztartásokban található 4-500 ezer kerékpár kirajzik az utcákra.
Autóval nehéz lesz
Budapest belvárosát érdemes lesz elkerülni délután, legalábbis az autóval közlekedőknek. A Critical Mass kerékpáros felvonulás idején ugyanis komoly forgalmi korlátozások lesznek. A szervezők azt ígérik: a villamosok menetidejében jelentős csúszás nem várható, de a buszok lassabban, helyenként kerülőúton járnak majd, így érdemes inkább a villamos- és metróvonalakon utazni. A belvárosi hidak közül 16 óra és 18 óra között a Lánchidat, és részben az Erzsébet hidat is lezárják.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
