Tizenegy embert vett őrizetbe péntek hajnalban Isztambulban a török rendőrség, mert azzal gyanúsítják őket, közük van az Atatürk reptéren szerdán végrehajtott merénylethez. A három merénylő először Kalasnyikovval lövöldözött, kézigránátokat dobott a rendőrökre, majd felrobbantotta magát. A támadásban 44-en vesztették életüket, és a sebesültek száma meghaladja a 230-at.
A gyanú szerint az Iszlám Állam megbízásából követték el a vérengzést, de a terrorszervezet eddig nem vállalta magára a felelősséget, ugyanakkor az amerikai Szövetségi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója is elismerte, hogy az akció az Iszlám Állam „kézjegyeit” viselte magán. A pénteken letartóztatott 11 fő az Iszlám Állam egy isztambuli sejtjébe tartozott. Velük együtt 24-re emelkedett a reptéri robbantással kapcsolatban őrizetbe vettek száma.
A merénylők üzbég, kirgiz és orosz állampolgárok voltak, utóbbi terrorista egész pontosan Dagesztánból származó csecsen. Még májusban érkeztek Szíriából Törökországba, Isztambulban béreltek lakást, amelynek ablakait mindig elfüggönyözték, és a szomszédok szerint gyakran gázszag szivárgott a házból.
A támadás értelmi szerzője a csecsen Ahmet Csatajev lehetett, akit az orosz sajtó szerint 2008 óta köröznek hazájában. A második csecsen háborúban vesztette el a fél karját. Börtönben is ült, de valahogy sikerült megszöknie. 2003- ban kapott menedékjogot Ausztriában, ahol azt állította, a börtönben elszenvedett kínzások miatt kellett levágni a karját. A következő években Ausztriában, Ukrajnában és Grúziában is letartóztatták különböző terrorcselekmények előkészülete vagy végrehajtása miatt.
Az EU és az USA tiltólistáján is szerepelt, és a titkosszolgálatnak is tudomása volt arról, hogy Csatajev törökországi merényletek előkészítésén dolgozik.
A posztszovjet térségből érkező terroristák jelentette veszéllyel Recep Tayyip Erdogan és Vlagyimir Putyin török és orosz elnökök is tisztában vannak, ugyanis a héten felmelegítették a tavaly novemberben lelőtt orosz bombázó miatt jegessé váló viszonyt. Erdogan még hétfőn küldött bocsánatkérő levelet Moszkvába, majd a merényletet követően szerdán telefonon beszéltek egymással.
A terrorizmus elleni harc mellett arról is megállapodtak, hogy Oroszország feloldja a török importot sújtó embargót.
Csak ebben az évben 8 öngyilkos merényletet hajtottak végre Törökországban, melynek következtében 140 ember vesztette életét.
A terrorveszély máris erősen megviseli a gazdaságot, amelynek húzóágazata a korábban mintegy 40 millió embert vonzó turizmus.
Ha megválasztják az USA elnökének, a NATO-t is bevonná Donald Trump republikánus jelölt az Iszlám Állam elleni harcba. Trump kampányának egyik visszatérő eleme, hogy a NATO-ra fordított kiadásokat kritizálja, mondván, az USA olyan államok védelmét finanszírozza, amelyek magukat is képesek lennének megvédeni.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!