Nőket, közmunkásokat és nyugdíjasokat hívott harcba a munkaerő-piaci csatában a gazdasági miniszter. Varga Mihály „alacsonyabb terheléssel” csalogatná vissza a fiatalabb nyugdíjasokat a munka világába. A fő kérdés nem is az, hogy ez megérné-e nekik, inkább az, hogy a munkáltatók hajlandóak lesznek-e megfelelő munkát kínálni a nyugdíjasoknak?
Az első kérdésre a válasz egyszerű. Legtöbb esetben az úgynevezett korbetöltött öregségi nyugdíj mellett eddig is szabadon lehetett dolgozni a versenyszférában.
Fő szabályként a saját jogú nyugellátásban részesülő személy keresetének azt a részét, amely után nyugdíjjáradékot kell fizetnie, az adott naptári évben elért kereset 1/12 részének fél százalékával kell növelni. Ezt a műveletet egyébként ettől az évtől a nyugdíjfolyósító automatikusan elvégzi, nem is kell külön kérni.
Azoknál a nőknél, akik korkedvezménnyel mentek nyugdíjba, a minimálbérhez kötött kereseti korlát érvényes. Ez egy keretösszeg, ami az adott év első napján érvényes bruttó minimálbér összegének 18-szorosa (idén ez 2 295 000 Ft). Amíg az ilyen ellátásban részesülő nyugdíjas bruttó keresete nem éri el ezt az éves keretösszeget, addig nyugodtan dolgozhat a nyugdíja mellett. (Ha viszont a kereset meghaladja ezt, a következő hónap első napjától a tárgyév végéig szüneteltetni kell az ellátás folyósítását).
A Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében az 55 év feletti munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb 100 ezer forint után a foglalkoztató idén 11 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe.
Egykori közalkalmazottak a jelenlegi szabályok szerint csak úgy dolgozhatnak a nyugdíj mellett, ha felfüggesztik nyugdíjas jogviszonyukat.
Ez a korlátozás már eddig is diszkriminatív volt, amely ellen egy magánszemély éppen most nyert pert az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, igaz, csak első fokon. Ha a pert jogerősen is elveszti az állam, akkor 4400 olyan közszolga is eséllyel perelhet, akiknek a nyugdíját a közalkalmazotti vagy hasonló közszolgálati jogviszonya fennállása miatt felfüggesztették. (Valószínűleg a kormány ennek tudatában hamarosan hatályon kívül helyezi a rendelkezést.)
Más szabályok vonatkoznak a megváltozott munkaképességű emberekre: a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az érintett ellátott kereső tevékenységet folytat és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül minden hónapban meghaladja a minimálbér 150 százalékát. Nyugdíjasokkal foglalkozó szakemberek szerint eddig sem elsősorban azért nem dolgoztak a nyugdíjasok, mert nem érte meg nekik vagy mert a jogszabályok ezt nem tették lehetővé. A fő gond az, hogy kevés az olyan munkáltató, aki szívesen alkalmazna nyugdíjasokat vagy megváltozott munkaképességű embereket. Vagyis a hangzatos lózungok helyett először a munkaerőpiacon tapasztalható életkori diszkriminációt kell legyőzni ahhoz, hogy a nyugdíjasok legyenek a munkaerőhiánnyal küszködő gazdaság megmentői.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!