Bezártak a benzinkutak, leállt a légi és szárazföldi közlekedés, akadozott az áramtermelés, és nem jelentek meg az újságok Franciaországban, miután a szakszervezetek általános sztrájkot hirdettek csütörtökre. Az ország összesen 174 pontján tartottak tüntetéseket a munkajogi reform ellen. A megmozdulások többsége békésen zajlott, de Párizs bizonyos részein zavargások törtek ki: a tüntetők gyújtogattak és a rendőrökre támadtak. Az összecsapásokban 15 rendőr megsérült, 77 embert előállítottak.
A március óta húzódó tiltakozás hátterében az áll, hogy a francia kormány modernizálni szeretné az elavult munkajogi szabályozást. Franciaországban az állam hagyományosan erősen beavatkozik a gazdaság működésébe, melynek következtében mára a munkaerőpiac rugalmatlanná, az ország pedig európai és nemzetközi összehasonlításban is versenyképtelenné vált.
A szakszervezetek és az Éjjelente talpon (Nuit debout), a kapitalizmusból kiábrándult fiatalok mozgalma azt sérelmezik, hogy a több mint 3 ezer oldalas munka törvénykönyve átalakításával könnyebben lehetne a munkavállalókat felvenni és elbocsátani.
Valamint a társadalomban szent tehénnek tartott 35 órás munkahétre is rá kellene egy-két túlórát húzni, illetve a pluszmunkáért járó többletbért az állam kevésbé szigorúan szabná meg. A leginkább vitatott pont a törvény 2. cikkelye, amely bizonyos esetekben lehetőséget adna a munkáltatónak arra, hogy maga állapítsa meg a munkaidő hosszát.
A német gazdasági csoda bűvöletében sokan elfelejtik Franciaországban és kontinensszerte, hogy az nem magától következett be, hanem a 2000-es években az Európa beteg emberének tartott Németországban hasonló reformokkal modernizálták a gazdaságot.
A változtatásra Franciaországnak égető szüksége lenne, ugyanis az elavult gazdaságszerkezet és fenntarthatatlan állami kiadások miatt egyes elemzők szerint nemsokára a párizsi lehet a következő kormány, amely az EU-hoz folyamodik pénzügyi mentőcsomagért.
Nem tudni, meddig folytatódhatnak a tiltakozások, mivel egyik fél sem hajlandó érdemben engedni az álláspontjából. Pedig az olajfinomítók már egy hete tartó sztrájkja következtében mintegy 5000 benzinkúton nem lehet üzemanyagot kapni, és már az ország stratégiai készleteihez kellett nyúlni. Ráadásul két hét múlva kezdődik a labdarúgó Európa-bajnokság, ami a terrorfenyegetettség miatt így is sokakat nyugtalanít. 90 ezer rendőrt, katonát és titkosszolgálati munkatársat vetnek majd be – remélhetőleg ők nem lépnek sztrájkba a túlterhelés miatt.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!