Hátrányos helyzetű gyerekek, hajléktalanok, szegények, romák az áldozatai a „kodifikációs remekműnek”, amely nem csak a biznisz-egyházakat fosztotta meg az állami támogatástól.
Az utolsó pillanatban „szétmódosított” egyházi törvény – amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kodifikációs remekműnek nevezett –14-re csökkentette a hazai egyházak számát, a többi egyesületként működhet tovább. A hazánkban 1898 óta működő, szociális intézményeket, börtön- és kórházmissziót fenntartó Magyarországi Metodista Egyház főintendense, Csernok István lelkész szerint a sok-sok millió keresztény hívőt tömörítő nemzetközi United Methodic Church ernyőszervezetüktől, de a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsától minden támogatást megkapnak majd, hogy újra egyházi státuszuk legyen.
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség – amely az Oltalom Karitatív Egyesülettel és a Wesley János Lelkészképző Főiskolával és a Roma Polgárjogi Alapítvánnyal roma pasztorizációt, hajléktalangondozást végez sok éve – szintén kikerült az egyházak köréből. Iványi Gábor lelkész szerint 21 intézményük fenntartása ellehetetlenül. Reménykednek: hátha szeptemberben a képviselők maguk javítják ki a több sebtől vérző törvényt. Iványi szerint máris sok volt egyház elkezdett „nyomulni". Ők nem fognak, pedig ő volt az, aki Orbán Viktor és Lévai Anikó házasságát megáldotta, és első két gyermeküket megkeresztelte. „Idén érettségiztek először hajléktalanjaink, heten. Van köztük olyan, aki a zöldben él egyetlen hálózsákban, de kitűnő tanuló, műszaki főiskolára felvételizett. Az abaújkéri óvoda-iskola együttesünkben 51 diák érettségizett és 21 szerzett szakmunkás-bizonyítványt most. Ezekért megszakad a szívem” – fogalmazott a lelkész. „A világvégi kis iskolákkal, ahol a gyermekek 90 százaléka hátrányos helyzetű, a szegényekkel, hajléktalanokkal mi lesz? Ma 2500 gyereket nevelünk, 600 ágyat tartunk fenn a fedél nélkül maradtaknak, 200 ágyat elesett időseknek. Különösen fáj kiebrudalásunk akkor, amikor azt hallani, hogy ezentúl 2-3 milliárddal többet kapnak az egyházak, de elszámolni nem kell vele. Mi mindennel el tudtunk eddig számolni” – jegyezte meg Iványi Gábor.
Az 1500 tagú Budapesti Autonóm Gyülekezet lelkésze, Görbicz Tamás azt mondta: Strasbourgig, az Emberi Jogok Európai Bíróságáig is elmennek, mert rossz viccnek tartják, hogy pártok napi szájízük és érdekük szerint döntsenek róluk. Szerinte Szászfalvi László egyházügyi államtitkár ígéreteivel szöges ellentétben áll az új törvény, aki az egyházakkal való egyeztetést ígért, s azt, hogy a becsületes felekezeteknek nincs félnivalójuk, viszont a kifejezetten gazdasági haszonszerzésre létesült egyházakról ugyanez nem mondható el. Itt most vélhetően sok „nembiznisz egyház” lett kiebrudalva.
Az egyházak listájáról kiszorult számos nagy múltú keresztény kisegyház, például a szociális és oktatási intézményeket fenntartó metodisták, az adventisták, a nazarénusok és mások is. Lemaradtak a nagy világvallások eddig működő hazai egyházai, a buddhista és iszlám közösségek, a krisnások; róluk a politikusok döntik majd el: valóban vallások, valóban egyházak-e – olvasható Lendvai Ildikó közleményében. Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának szocialista tagja közölte: az új törvény az állami iskolában a szülők igénye esetén megszervezett hitoktatás megnevezése mellől elhagyta a „fakultatív” és „nem kötelező” jelzőt, így ezentúl nincs akadálya annak, hogy az iskolában a hitoktatást az egyszerűség kedvéért az órarendbe illesztve kötelezővé tegyék a nem hívő vagy más vallású gyerekek számára is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
