Ha a Fidesz beleírja az Alaptörvénybe a most alkotmányellenesnek talált átmeneti rendelkezéseket, akkor ismét az Alkotmánybíróságon köthet ki az ügy. Csakhogy addigra már többségben lesznek ott a fideszes pártdelegáltak.
Hiába írná bele az Alaptörvénybe Szájer József azokat az átmeneti rendelkezéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság csütörtökön megsemmisített, mert egy részük ellentétes nem csak magával az Alaptörvénnyel, hanem például az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel – állítják szombati blogbejegyzésében az Így írnánk mi című blog szerzői.
Összeállításuk szerint például a pártállam idején nem üldözött súlyos bűntettek elévülésének korlátozása a visszaható hatály miatt ellentétes az Alaptörvénynek a jogállamiságról szóló részével, de a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságon amúgy is elbukna. Az ügyek áthelyezgetése az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a legfőbb ügyész által más bíróságokra a tisztességes eljáráshoz való joggal és a törvényes bíróhoz való joggal ellentétes, a bírói felső korhatár leszállításának ütemezése pedig a jogállamisággal, a diszkrimináció tilalmával és a bírói függetlenséggel. Az, hogy az elismert egyházak sarkalatos törvényben határozhatóak meg, ellentétes a lelkiismereti és vallásszabadsággal, de a jogorvoslathoz való joggal és a diszkrimináció tilalmával is, ráadásul Strasbourgban úgyis elmeszelnék. A választási regisztráció módja és határideje a választójoggal, valamint a választójog általánosságát és egyenlőségét, illetve a diszkrimináció tilalmát előíró rendelkezésekkel ellentétes, így ha ez nincs benne az Alaptörvényben, akkor biztosan alkotmányellenes – ezt várhatóan még ezen a héten ki is mondja az Alkotmánybíróság, amely Áder János köztársasági elnök kérésére végzi el a normakontrollt. (A blog szerzői egyébként a beadvány szövege alapján korábban megállapították: az államfőnek valójában a belföldi választók regisztrációjával általában van baja, ennek nyílt kimondása helyett azonban keresett két olyan részkérdést, ami megnyitja ugyan a témát a vizsgálatra, de nem jelent koncepcionális kritikát a törvénnyel szemben.)
A jogászok szerint jól látható, hogy a kiütött szakaszok többsége azért került tavaly az átmeneti rendelkezések közé, mert elfelejtették az Alaptörvényben rögzíteni, viszont akkor még talán kommunikációs okok miatt nem akartak belenyúlni a főszövegbe – ebből és díszkiadásából egyébként sok ezer példányt adatott ki a kormány, mondván: az úgyis gránitba van vésve. A történet elsősorban a választási regisztrációról, másodsorban pedig néhány markánsan alkotmányellenes szabály fenntartásáról (köztük is kiemelkedően az eljáró bíróság megváltoztatását lehetővé tevő, illetve az egyházi elismerést kétharmados országgyűlési döntésre utaló törvényekről) szól a történet. Ezeket meg persze „problémamentesen” be lehet írni az Alaptörvénybe, de egy feladatát ellátó Alkotmánybíróság a jövőben is megsemmisítené őket (mint ahogy tette azt a korábbi Alkotmányba kétszer is beírt 98 százalékos különadós törvénnyel). Ugyanakkor a szerzők megállapítják: ha valamilyen oknál fogva nem lenne ilyen testület, akkor meg olyan mindegy, hogy ki mit ír most a szövegbe. Ennek egyébként azért van jelentősége, mert februártól, illetve áprilistól két alkotmánybíró nyugdíjazásával többségbe kerülnek azok a bírák, akiket a Fidesz–KDNP szavazott be a testületbe. Az eddigi döntések azt mutatják: ha nincs konszenzus, akkor rendszerint azok a bírák fogalmaznak meg a kormánypártoknak igazat adó különvéleményt, akiket az elmúlt két és fél évben neveztek ki. Vagyis könnyen lehet, hogy a Fidesz ezért sem kapkod azzal, hogy ígéretének megfelelően a februárban kezdődő tavaszi ülésszakon „kijavítsák a hibákat”. Az Alaptörvényt az iPadjén megíró Szájer pénteken kijelentette: nem csinálnak elvi kérdést abból, hogy az Alaptörvény törzsszövege hány részből áll, ezért oda különösebb probléma nélkül át lehet ültetni a most megsemmisített rendelkezéseket. Aztán mire az esetleg Szabó Máté ombudsmannak köszönhetően ismét az Alkotmánybíróság elé kerül, addigra már bőven a fideszes pártdelegáltak lesznek többségben a testületben.
Így lehet, hogy korainak bizonyul a blog szerzőinek afeletti öröme, hogy az Alkotmánybíróság megteremtette a saját hatáskörét arra, hogy vizsgálhassa a demokratikus jogállam alkotmányos tartalmi követelményeinek, garanciáinak és értékeinek töretlen érvényesülését, alkotmányba foglalását.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!