És teremté a törvényt saját képére

A 2011-ben a Fidesz által elfogadott, gránitszilárdságúnak minősített és az alaptörvény asztalaival, valamint díszkötéses emelkedettséggel ünnepelt alaptörvény eddig hét módosítást élt meg. A legutóbbit egy hónapja. Ekkor írták bele azt, ami 2016-ban a Jobbik zsarolásán elbukott (a letelepedésikötvény-biznisz leállítását kérték akkor cserébe), hogy idegen népesség nem telepíthető be Magyarországra – nem mintha ezt bárki akarná vagy életszerűnek tartaná. Még a nyakló nélkül bírált Soros György sem mondott ilyet soha, persze ha mondott volna, akkor sem érthető igazán, miért retten meg a magyar kormány egy mégoly nagyhatalmú spekuláns írói munkássága körébe tartozó elképzelésétől. Semennyire nem életszerű az sem, hogy Brüsszel feliratú, takarmánynak álcázott vagonokból illegális migránsok érkeznek százezer szám, majd Jean-Claude Juncker EB-elnök nem veszi föl Orbán Viktornak a telefont hónapokig.

„Az alaptörvény világosan és tömören fogalmaz, amikor azt mondja, Magyarország védelmezi állampolgárait. G) cikk 2. szakasz. Ez azt jelenti, az alaptörvény szerint a mi kötelességünk, hogy megvédjük Magyarország polgárait… Úgy is fogalmazhatnék, hogy világos és egyértelmű legyek: az iszlamizálódás alkotmányos tilalom alá esik Magyarországon.”

Nem, ezt Orbán Viktor nem 2018 júniusában, hanem 2016 áprilisában mondta, amikor az alaptörvény 5. évfordulóját ünnepelte a kormány. Ha komolyan gondolta ezt, akkor a 7. módosítás csak ügyes blöff volt. De ha már megtörtént, a Közigazgatási Felsőbíróság felállítása, a gyülekezési törvény módosítása a magánszféra védelmére hivatkozva, a kereszténység kötelező védelme az állami intézmények számára – ezeket is belefaragták az alkotmánytestbe.

Se kaján, se kárörvendő

A Fidesz nagy történelmi lehetőségként élte meg, hogy módja nyílt az 1949-es alkotmány kikukázására. Ez a fennkölt öröm ragyogott a kormányfő szavaiból, amikor a „szerzőre utalt” a 2016-os évfordulón. „Azt mondta Szájer József, hogy mosolyogjunk. Szó szerint azt mondta, hogy ez a mosoly legyen európai és udvarias. Ez azt jelenti, hogy a mosoly nem lehet sem kárörvendő, sem kaján. Úgyhogy mindenkit arra kérek, győzze le az erre irányuló gerjedelmét, hiszen lehetne oka ilyen gerjedelemre, mert az alkotmány nem tudományos vitában született meg, hanem csatában.” Igen, a csata már megint. Ami egy ritka, kevésbé szép rekordot is eredményezett. A régió 20 országának vizsgálata megmutatta: sehol nem fordult még elő, hogy egyetlen pártszövetség más parlamenti pártok „igen” szavazata vagy népszavazás nélkül fogadjon el egy új alaptörvényt, írta akkoriban a Policy Solutions tanulmánya.

A Fidesz most sem babrál a politikai vagy a társadalmi konszenzussal. Kétharmad van, ki kell használni. Orbán utólag kifejezetten hálás azoknak, akik nem rettentek meg a 2010-ben elkezdett, ciklus eleji alkotmányozástól, erről szintúgy beszélt két évvel ezelőtt. „Elvégezzük az európai munkánkat, és közben egyetlen napot sem veszíthetünk el... amikor a ciklus elején jó erőben vagyunk, akkor kell belevágni ilyen nagy fába a fejszénket.”

Most is ez következik szeptembertől. „átnézzük, hogy mi az, ami bevált, mi az, ami beválhatott volna, mi az, amit az alkotmány szabályozott, de nem igazodott hozzá az alacsonyabb szintű jogszabályoknak a világa, és hol maradtak esetleg olyan szabályozási rések, amiket új alkotmányos szövettel kell áthidalni vagy kitölteni” – emelte ki Orbán Viktor rádióinterjújában.

Regisztráció és szülőtartás

Nem sokat tudni arról, min fog változtatni a Fidesz, de hogy nem lesz szívbajos, az biztos. A zoom.hu információi szerint az egyik alkotmányos változás arra irányulhat, hogy a jövő őszi önkormányzati és a májusi európai parlamenti választást egyszerre tartsák. „Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a Fidesz mindig igyekezett a demokratikus lehetőségeit az állampolgároknak csökkenteni, alapvetően azért, hogy minél kevesebb beleszólása legyen az embereknek abba, mit és hogy döntenek, milyen mechanizmusokon keresztül, kiket hoznak nyertes vagy vesztes pozíciókba” – reagált az alkotmányrevízió hírére Csárdi Antal (LMP).

Orbán Viktor korábbi beszéde szintén következtetni enged arra, mi az, amit nem engedett el a Fidesz. A kormányfő 2016-ban idézte föl a 2011-es alkotmányügyi nemzeti konzultációt, aminek az eredménye nem mindig tette őt boldoggá, mert olyan szempontokat is érvényesíteni kellett, amellyel személy szerint nem értett egyet. „Például abban a kérdésben, hogy adjunk-e a gyerekeknek olyan választójogot, amelyet helyettük nagykorúságukig a szüleik gyakorolhatnák, amelyet én értelmes javaslatnak gondoltam – különösképpen az elöregedő európai társadalmak esetében –, a politikai egyensúlyhoz vezető egyik lehetséges útnak, de különböző, talán nagyobb fejtörés nélkül is kitalálható okoktól vezettetve a magyar nép erre a javaslatra nemet mondott”, emlegette Orbán, és talán nagyobb fejtörés nélkül is kitalálható, hogy a cigányokra utalhatott az elutasítás okaként.

Az egyébként egyáltalán nem kizárt, hogy a mostani revízió részeként ismét lesz nemzeti konzultáció, hiszen a kormány az irányított kérdésekkel sok mindenben „önigazolást” nyerhet, a konzultáció eredményét ráadásul senki nem ellenőrzi.

De volt már tervben a választási regisztráció is, amivel a Fidesz ki akarta szűrni a bizonytalanokat, mely réteg már szerzett neki meglepetéseket. De Orbán Viktor szemét régóta szúrta a „szertelen” gyülekezési törvény is, amelyet most radikálisan korlátoztak. A szülőtartás intézményéről azt tartja, „minden korábbinál erőteljesebben fogalmazza meg az alkotmány”, de gyakorlati megvalósulásából keveset láthattunk.

Formálisan alkotmányos

Bencze Mátyás jogszociológus, egyetemi tanár kérdésünkre elmondta: a formális jogintézmények szintjén nehéz feltárni a jelenlegi alkotmányos rendszer deformitásait, mivel a demokratikus berendezkedést védő alapvető jogintézmények formálisan, papíron működnek. A gyakorlatuk az, ahol a gondok vannak. A létrejövő Közigazgatási Felsőbíróság miatt többen aggódnak, de ez talán eltúlzott, mert a rendszert alighanem nem tudják feltölteni lojális közigazgatási bírákkal. „Túl sokat várunk az intézményrendszertől, jóllehet az a demokratikus attitűd volna a fontos, hogy a társadalomnak magának, az embereknek maguknak kell vigyázniuk a jogaik épségére. De a rendszerváltás idején elmaradt az alapjogok kiküzdésének az élménye, így mintha nem is ragaszkodnánk hozzájuk annyira, hiszen nem kellett szenvednünk, megküzdenünk érte”, mondta Bencze Mátyás.

Halmai Gábor alkotmányjogász, egyetemi tanár jelenleg Heidelbergben, a Max Planck Intézetben kutat. Szerinte nem jó megközelítés, hogy a magyar alkotmányosságban valami megbicsaklott volna. „Inkább azt mondanám, volt itt egy terv, és az Orbán-kormány nem rejtette véka alá ezt a tervet, amivel a 2011-es alkotmányt előkészítette. Többször nyilatkozott Orbán még az elhíresült 2014-es tusnádfürdői beszédet megelőzően is arról, hogy nem volt terv arra vonatkozóan, hogy az új alkotmány egy liberális demokráciát építsen föl. Éppen ellenkezőleg, azt mondta egy 2011-es rádióinterjúban, hogy nem kívánt liberális demokráciát építeni.”

Szerinte a liberális demokráciának tudatosan ellene megy az új alkotmány. Csak beszél a hatalommegosztás elvéről, de már 2010-től igyekezett leépíteni a fékek és ellensúlyok rendszerét. Schmitt Pál még el is szólta magát, miszerint nem fékre, hanem hajtószíjra van szükség –, hogy mindenki erősítse a központi hatalmat, amit Orbán 2009-ben, utóbb nyilvánosságra hozott beszédben centrális erőtérként fogalmazott meg.

Ez nem demokratikus rendszer

Halmai felidézte az MTA Jogtudományi Intézet 2015-ös vitáját, amiben azt írták, a magyar alkotmányos rendszer semmilyen problémát nem vet föl a demokrácia oldaláról, de vannak problémák a jogállamisággal. „Ez alapján minősítik úgy a jogtudományi intézetet, hogy Soros-bérencek. Pedig ez nagyon túlhaladott állítás. Ma az alkotmányos rendszerünk nagyon messze van már attól, hogy egyszerűen jogállamisági problémák lennének. Itt demokrácia-problémák vannak. Ez a rendszer nem egyszerűen nem jogállam többé, ez a rendszer nem demokratikus rendszer. Az, hogy menynyire autokratikus, hogy hol helyezkedik el mondjuk azoknak az autokráciáknak a sorában, amelyeket Orbán Viktor abban a bizonyos tusnádfürdői beszédben mint mintaországokat említett Törökországtól Oroszországon át Szingapúrig.

Nem tartunk még ott, hogy embereket börtönbe juttassanak, de abban az értelemben ez nem egy demokratikus rendszer, hogy itt nincsenek kiszámíthatatlan választások, mert ezek tervezettek. Meggyőződésem – folytatta Halmai –, hogy ha a Fidesznek több választójogi segítségre lesz szüksége mondjuk a következő választáson, akkor a választási törvény még kedvezőbb lesz a jelenlegi kormánypártok számára. Áprilisban csak úgy tűnt, hogy akár az ellenzék is nyerhet, de valójában gyenge volt, ezért nem volt szükség arra, hogy jobban belenyúljanak a választásba. Nem látom a rendszerben a fékeket, hogy demokratikus maradjon a választási rendszer, ha veszélyben van a kormány hatalma.”

Az alkotmányjogász szerint a 2011-es alkotmány előtt is elhangzottak olyan jóslatok, hogy Magyarország elmegy az – nem az amerikai, inkább a török – elnöki rendszer irányába. Akkor leírta: nem gondolja, hogy a Fidesznek szüksége lenne elmenni az elnöki rendszer felé, mert a parlamentáris rendszer a meglévő hiányosságokkal biztosítja azt a központi hatalmat, amit a Fidesz 2009-ben maga elé tűzött ki. „Ha a választások kilátásai mások lesznek – valamikor a be nem látható jövőben –, akkor mit fognak lépni, nem tudom. De nem hiszem, hogy erre szüksége lenne a kormánypártnak. A Fidesz hatalmának pillanatnyilag sincsenek alkotmányos korlátai, nem hiszem, hogy egy alkotmányrevízió sokat változtatna a helyzeten.”

A hatalmon maradás a cél

Bárándy Gergely volt szocialista szakpolitikus 12 évig vett részt a parlament jogalkotási munkájában, 2010-ben az alkotmány-előkészítő bizottság egyik alelnöke volt. Az év elején úgy döntött, visszatér ügyvédi praxisához. Lapunk kérdésére úgy fogalmazott: teljesen egyetért a miniszterelnökkel, komoly revízióra szorul az alaptörvény, de az alkotmányos rend is, amit a kormány kialakított az elmúlt időszakban. „Hacsak azt nézzük, hogy rangos kutatók – belföldről és külföldről egyaránt – milyen véleménnyel voltak a magyarországi közjogi átalakításokról, akkor azt látjuk, hogy a jogállam, a fékek és ellensúlyok lebontásáról beszéltek, és egy autokráciába hajló vagy autokratikus rendszernek a kiépüléséről. Ha valaki ebben revíziót kezdeményez, azzal csak egyetérteni tudok. Attól tartok azonban, hogy a revízió nem a jó irányba fog mutatni, hanem a felé, hogy még központosítottabb szisztéma jöjjön létre, és az állam és az állampolgárok viszonya – és talán ez a legfontosabb – megint az állampolgárok kárára fog változni.”

Az ügyvéd elmondta: az első impulzusokat értékelve attól is tart, hogy az alkotmányrevízió – bár egyes elemei lehetnek szakmai vitára alkalmasak – ismét abba az irányba fog mozdulni, hogy minden rendelkezésével a jelenlegi kormány hatalmon maradását biztosítsa. A választójogi törvény módosítása esetén például nyilván azoknak a csoportoknak kedveznek majd, amelyek a mai kormány politikájával szimpatizálnak. Számos alkalommal voltak ennek tanúi, jegyezte meg Bárándy Gergely.

Az ügyvéd kérdésünkre elmondta: mindig sok jól értesült ember van, aki az elnöki rendszer várható kiépüléséről hallott, és sok jól értesült van, aki az ellenkezőjéről. Ennek túl nagy jelentőségét azért nem látja, mert bár nem így hívják a magyar miniszterelnököt, mondta, de gyakorlatilag kancellári típusú rendszer működik Magyarországon, a kormányfő szinte korlátlan ura a végrehajtó hatalomnak. „Sokkal inkább tartok attól, hogy az egyetlen terület, amely a mai napig nagyjából meg tudta őrizni a függetlenségét, és egyfajta ellensúlyt jelentett a kormányzati törekvésekkel szemben, a bírósági rendszer fog negatív irányba változni. Ezzel gyakorlatilag megszűnne az utolsó még meglévő bástya – bár inkább tanúhegynek nevezném, mert körülötte már nincs vár.

Bárándy Gergely végül hangsúlyozta: a választójogi rendszerben is nyilván lesznek változások, amelyek a mostani kormánypártok hatalmon maradását hivatottak segíteni, de igazán komoly érvágás a bíróságok bedarálása lehet. A közigazgatási bíróságokkal ez láthatóan kezdetét veszi, és további változásoktól is lehet tartani. „Hallani lehet, hogy az igazságügy-miniszternek lényegesen nagyobb jogkört biztosítanának, mint ami eddig volt, amivel az igazgatás területére gondolva akár egyet is tudnék érteni, de a bírói státuszok, bírósági vezetői kinevezések területe már merőben más irány lenne, mint amit helyesnek tartok”, fogalmazott az ügyvéd.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!