Most már szinte biztos, hogy szétesik az eurózóna – legalábbis az egyik legtekintélyesebb brit elemző cég szerint. Eddigi „csak” 80 százalékos esélyt adtak az euróövezet tíz éven belüli felbomlásának, ezt módosították 99 százalékra azután, hogy kilenc euróövezeti tagállamot minősített le pénteken a Standard & Poor’s. A hitelminősítő szerint ugyanis az eddig hozott válságintézkedések nem elégségesek a pénzügyi problémák kezeléséhez.
A hitelminősítő megvonta a lehetséges legjobb, „AAA” államadós-besorolást Franciaországtól – a második legnagyobb valutauniós gazdaságtól – és Ausztriától, Portugáliának Magyarországénál is gyengébb, nem befektetési ajánlású besorolást adott, Németország „AAA” osztályzatát viszont megerősítette. Olaszország hitelminősítő osztályzatát két fokozattal rontotta, Portugália mellett Ciprus is bóvli kategóriába került. Belgium az előzetesen kiszivárgott hírek ellenére megtartotta AA besorolását, Szlovénia és Szlovákia egy fokozatot rontott. Németország mellett Hollandia, Finnország, Írország, Észtország és Luxemburg adósbesorolása sem változik. Németország és Szlovákia kivételével az összes eurózónás ország negatív kilátást kapott az osztályzata mellé, ami azt jelenti, hogy még 2012 vége előtt újabb leminősítési hullám elé néz szinte az egész zóna.
Mint itthon megszokhattuk, a hitelminősítőknek soha nem lehet igazuk. Olli Rehn, az Európai Unió pénzügyi biztosa szokatlanul élesen bírálta a hitelminősítői döntést.
Olli Rehn szerint a Standard & Poor’s nem következetes határozatot hozott éppen olyan időben, amikor az euróövezet „minden fronton döntő lépésekbe kezdett a válság elleni fellépés keretében”. Bírálták a döntést Franciaországban is, nem véletlenül: a leminősítés befolyásolhatja az elnökválasztást is, hiszen Nicolas Sarkozy korábban ötéves mandátuma „céljaként és kötelességeként” jelölte meg, hogy megőrizze Franciaország számára a lehetséges legjobb, „AAA” osztályzatot. A francia elnök mindenesetre válságtanácskozásra hívta kormánya tagjait.
Hazánk is belekeveredett a vitába, miután az osztrák pénzügyminiszter úgy nyilatkozott: elsősorban az olasz és a magyar gazdasággal való szoros osztrák gazdasági kapcsolatok és az ebben a két országban fennálló gazdasági problémák miatt rontották le Ausztria adósbesorolását. Az olasz szakértői kormány feje, Mario Monti viszont még erőteljesebb reformelkötelezettségéről beszélt, miként a leminősítést megúszó Németország kancellárja, Angela Merkel is úgy nyilatkozott: az új helyzetben fel kell gyorsítani a reformokat, mindenekelőtt a költségvetési politika szorosabb összehangolását előirányzó új kormányközi szerződés megalkotását. Merkel megfontolásra érdemesnek nevezte azt a javaslatot, amely lazítana az állampapír-vásárlási szabályokon. Biztosítótársaságok ugyanis jelenleg nem vásárolhatnak a hitelminősítők által befektetésre nem ajánlott állampapírokat, ami önmagát egyre inkább erősítő folyamatot indít el, ezért érdemes változtatni a törvényeken” – mondta Merkel.
Az S&P döntése az euróövezeti mentőmechanizmust, az úgynevezett EFSF-et is érintik. Drágulnak a piaci források, vagyis az európai alap már nem lesz képes ugyanolyan alacsony kamatok mellett hitelt nyújtani a bajba jutott perifériális országoknak, így azok költségvetési helyzete is súlyosbodhat. Egy ördögi kör alakulna ki lényegében. Már az ettől való félelem is meglátszott pénteken a forint árfolyamán. Fizetőeszközünk már a leminősítéssel kapcsolatos kiszivárogtatás hatására is gyengült. Tovább rontja a hangulatot, hogy immár kézzelfogható közelségbe került a görög államcsőd, miután váratlanul összeomlottak a görög államadósság átstrukturálásáról szóló tárgyalások a magánpiaci hitelezőkkel. A tárgyalóasztalnál ülő befektetők egy csoportja felháborodott az Athén által követelt feltételeken. Athén javaslata értelmében a kötvénycsere olyan kamatfizetéssel párosult volna, mely alapján az új kötvények értéke alacsonyabb, mint a meglévő kötvények névértékének a fele, vagyis az ún. haircut nagyobb lenne, mint 50%. A tárgyalások befulladása azt jelentheti, hogy a Nemzetközi Valutaalap várakozásainak megfelelően a korábbi megegyezésben szereplőnél nagyobb veszteségeket kell elszenvedniük a befektetőknek, vagy pedig azt, hogy a második görög mentőcsomag nagyobb kell, hogy legyen, mint 130 milliárd euró.
Lesz tehát miről beszélni azon a hétfői, titokban szervezett bécsi megbeszélésen, amelyen európai bankárok és szabályozó hatóságok vezetői igyekeznek megtalálni a módját, miként lehetne elkerülni egy hitelválság kialakulását Európa keleti felében.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
