Az EU rábólintott a paksi projektre, Ausztria meglékelné.
- Csúsztat a kormány amikor a kizárólagossággal érvel – állítja egy amerikai cég
- Roszatom-lobbista is besegíthetett a kedvező uniós döntésbe
Hiába szüntette meg a paksi bővítés ellen indított kötelezettségszegési eljárást az EU, a magyar kormány nem szaladhat új atomerőművet felhúzni: most Ausztria vétózza a projektet: az osztrák kormány panasszal él az Európai Bíróságnál, ha az Európai Bizottság valóban rábólint arra, hogy Paks II aránytalan állami támogatással épüljön meg. Német és osztrák energetikai vállalatok is kilátásba helyezték, hogy fellebbeznek, illetve tovább pereskedik a Greenpeace is.
A biztonsági kockázatok miatt az LMP levélben fordult a nukleáris szakhatósághoz és Aszódi Attilához kormánybiztoshoz. Jávor Benedek a Párbeszéd európai parlamenti képviselője továbbra is azon dolgozik, hogy a projekt ne valósuljon meg.
Nehéz belelátni az Európai Bizottság (EB) lapjaiba, de a beruházás nemzetközi tender nélkül nem kaphatott volna zöld utat, hiszen a magyar kormány EU-s közbeszerzési jogot sértett azzal, hogy az oroszokat juttatta kizárólagos „lehetőséghez”.
Ez Jávor álláspontja, aki szerint az EB mostani döntése visszalépés, mert elfogadták a magyar kormány érveit, miszerint a magyar műszaki előírások olyanok, hogy annak csak a Roszatom felelt meg. A magyar kormány indoklása szerint a magyar technikai specifikáció nem tette lehetővé, hogy más is induljon, de ez Jávor szerint nem igaz, sok egyéb szállító is alkalmas lett volna. Az oroszoktól ráadásul több mint száz ponton módosítást kellett kérni, hogy terveik passzoljanak a magyar szabványhoz. Másrészt a magyar kormány még 2012 végén is nemzetközi tendert tervezett, meg is nevezte a potenciális szállítókat; a kötelezettségszegési eljárás megindítását követően pedig még más indokkal próbálta meggyőzni az Európai Bizottságot. „A technológiai kizárólagosságra csak akkor derült hirtelen fény, amikor már a kormány minden egyéb érve csődöt mondott” – magyarázza a politikus – aki szerint gondot jelenthet, hogy egy olyan reaktortartályt építhetnek majd Paks II.-be, ami a Roszatom fehéroroszországi atomerőmű építése során leesett, és a tartályt a fehéroroszok nem is fogadták el. (A Roszatom ígéri: nem használja a „megzuhant” elemet Pakson.)
Mindenesetre a kizárólagosság érve az Európai Bíróság előtt nehezen lesz védhető. Ennek ellenére az Európai Bizottság Jávor azért adhatott mégis zöld utat a Paks II.-nek, mert tart az euroszkeptikus hangok további erősödésétől, valamint közrejátszhattak ebben egyéb német és európai gazdasági érdekek is: a turbinaszigeteket például az Alstom szállíthatja majd, és a beruházásban a Siemens is érdekelt lehet. A „meccs” ugyanakkor még nincs lefutva: a környezetvédők perelnek, és vizsgálják az állami támogatást is, hiszen Paks II. évtizedekig veszteséges lesz.
A kormány pedig magyarázattal tartozik a magyar adófizetőknek is a több évtizedre kiható eladósodás miatt, és érdemes megjegyezni azt is, hogy a Medián 2014. decemberi felmérése szerint a magyarok nagyobb része – 60 százalék – ellenzi a beruházást. A döntő szót persze az Európai Bíróság mondja ki.
Együtt repültek
Günther Oettinger digitális gazdaságért felelős német uniós biztos egy orosz lobbista, a Roszatom tanácsadójának, Klaus Mangold magángépén repült Magyarországra még májusban – találkozott Orbán Viktorral is. Bár az uniós biztosoknak minden lobbistatalálkozót jelenteniük kell, az Európai Bizottság szerint Oettinger nem vétett az etikai kódex előírásai ellen, mert a közös utazás nem minősül „találkozásnak”.
A német politikus állítólag azért vette igénybe Mangold repülőgépét, mert éppen nem volt megfelelő időpontú kereskedelmi járat.
Ezt Jávor Benedek cáfolja: négy különböző járat is közlekedett akkor Brüsszel és Budapest között. Klaus Mangold egyébként a Rothschild befektetési bank társelnöke. A pénzintézet tanácsadó cége 2015-ben a magyar kormánynak készített tanulmányt, amiben az áll, hogy a paksi beruházás idővel megtérül. A kormány ezt a tanulmányt be is nyújtotta az Európai Bizottságnak. Többek szerint Mangold közvetített a paksi beruházás ügyében Moszkva és Budapest között, de ezt Lázár János miniszter cáfolta.
180-285 milliárd
forinttal terheli az adófizetőket a veszteséges paksi projekt a Greenpeace rendelte tanulmány szerint.
Megújulókból már most több energiát állít elő a világ, mint atomenergiából. Tavaly az Európai Unióban üzembe helyezett új erőművek 77 százaléka volt megújuló alapú. Németországban 2015 júniusában végleg leállt a legrégebbi, 33 éven át működő bajorországi, grafenrheinfeldi reaktor. A németek 2022 végéig minden atomerőművet bezárnak, és azt tervezik, hogy 2050-re csakis megújuló energiaforrásból fedeznék az ország áramszükségletének 80 százalékát.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!