Havonta nagyjából 300 milliárdot buknak a magyar háztartások az erős svájci frankon. Ráadásul ez már a gazdasági növekedést is visszaveti, ezért nem csupán a devizahitelesek szenvedik a hátrányokat.
A kormányzati intézkedések hatásai ugyanakkor ellentmondásosak.
Hónapok óta pedzegetik a devizaelemzők, hogy küszöbön áll az euró és a svájci frank paritása, vagyis az a furcsa devizapiaci jelenség, amikor 1 euróért éppen 1 frankot adnak. A távoli lehetőség nyár elején fejlődött lidércnyomássá, amikor az euró/frank (EUR/CHF) kurzus áttörte a lélektani 1.2 szintet. Jellemző, a helyzet súlyosságára, hogy a héten tapasztalt piaci megnyugvástól sem várhatunk többet, mint hogy az említett szintig visszagyengüljön a frank. A svájci pénz ugyanis a hónapok óta húzódó dél-európai (görög, portugál, olasz) válságsorozat menekülő devizája: magyarán, minden rossz hírre újabb vagyonrészek svájci frankba menekítésével reagálnak a befektetők.
Itthon a legélesebben és legelsőként a háztartások érzik meg a meredek frankerősödést, hiszen a 230 forint körüli svájci frank azt jelenti, hogy havi szinten 300 milliárdot buknak a törlesztőrészleteken a hazai devizahitelesek. Magyarország összes hiteltartozásának, amiből 79,1 százalék a lakossági hitel, körülbelül 60 százaléka devizaalapú. És a devizahitelek kétharmada svájci frank hitel, ami azt jelenti, hogy nagyjából az összes devizahitel 40 százalékának a törlesztőrészletei függenek a frankárfolyamtól.
De az egész magyar gazdaság szenved az eurózóna válságától, s az erős franktól, ami tehát nem csupán a frankhiteleseket érinti. Elemzők szerint 10 százalékos svájci frank árfolyam-emelkedés a teljes magyar GDP-t majd 1 százalékkal veti vissza. Nincs olyan belső növekedés, ami ezt ellensúlyozhatná, annál is kevésbé, mert a lakosság az elkölthető jövedelmét jelenleg kamattörlesztésre fordítja. Így a gazdaságunk teljesen féloldalas: az exportra termelő iparágak a német megrendeléseknek köszönhetően húzzák a növekedést, míg a stagnáló belső fogyasztás tehetetlensége visszahúzó erőként hat.
Az erős frankot ellensúlyozhatnák a külföldi működőtőke-befektetések, ám ezek mostanára a korábbi szint töredékére zsugorodtak. Jól jönnének a hazai beruházások, de ezen a területen nincs jelentős elmozdulás. A GKI felmérése szerint azonban a kormányzati intézkedések hatása ellentmondásos. Egyrészt, a válságadókkal sújtott vállalkozások akár elbocsátásokkal is ellentételezik az elvonások növekedését, másfelől, az új adószabályok kedvezményezettjei nem esznek, nem ruházkodnak többet, inkább megtakarítanak, törlesztik hiteleiket, vagy külföldön költik el többletjövedelmeiket.
(F. S.)
Hiába vártak a fizetésképtelen lakáshitelesek a kormány mentőakciójára. A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint ugyanis mindössze ötezer lakást vásárolhat meg 2014 végéig a Nemzeti Eszközkezelő. Idén erre a célra kétmilliárd forintos keret áll rendelkezésre. A jelzáloghiteles ingatlanok többségének az értéke a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint 5-15 millió forint között mozog, ezért az erre szánt keretből az ígértnél jóval kevesebb bajba jutott hitelesen fog segíteni a kormány. A lakáshitelesek mentőcsomagjának bejelentésekor Orbán Viktor miniszterelnök bérházépítési program beindításáról is beszélt, a kormányhatározat viszont nem szól arról, hogy a programra mekkora keretet szán a kormány, egyáltalán szán-e rá pénzt.
(K. O.)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
