A magyar uniós elnökség egyik legfontosabb célját sikerült teljesíteni azzal, hogy a tagállamok mezőgazdasági miniszterei március 17-én elfogadtak egy dokumentum-tervezetet az uniós agrárpolitika reformjáról. Valóban szép teljesítmény ez, de a java még hátra van. Sőt, a feketelevest még csak most kezdik főzni Brüsszelben!
A dokumentum pontjainak 90 százalékában van csak egyetértés. Ezekben kimondják, hogy az EU-ban fontos a biztonságos élelmiszer-termelés, a fenntartható, környezetbarát gazdálkodás és a vidék fejlesztése. De a legfontosabb kérdésben, abban, hogy mennyi pénzt hajlandóak a tagállamok – főként a legnagyobb befizetők – a mezőgazdaságra és a vidéken élőkre áldozni a jövőben, semmi nem tisztázódott. Emiatt aztán a most szavazó miniszterek úgy vitáznak, a reformot úgy készítik elő, hogy olyan, a gazdálkodók mindennapjait meghatározó ügyekben nem láthatnak tisztán, mint például a piaci támogatások mértéke, köre, vagy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások közötti arányok, átcsoportosítások kérdése, nem utolsó- sorban a közvetlen támogatások jövője. A legfontosabb kérdésről ugyanis nincs még senkinek tudomása, tudniillik nem ismert még, hogy mennyi pénzt fordíthat a jövőben az EU a Közös Agrárpolitikára.
Abban a jövőben, amellyel kapcsolatban csak egy biztos: országok sora fog bajlódni az eladósodással, óriási államháztartási hiánnyal, munkanélküliséggel, leszakadó társadalmi rétegek kezelésével. Lesznek, vannak országok, amelyek képtelenek több pénzt befizetni a közösbe, mások pedig inkább saját bajaikra költenének, mintsem uniós ügyekre. Az uniós közös költségvetés sem lesz, nem lehet olyan mértékű és annyira bőkezű, mint volt, mondjuk 2000-ig.
S hogy mire számíthatnak a magyar gazdálkodók? Arra biztosan nem, hogy megismétlődhet a 2007–2013 közötti bőség, mikor is nagyjából 2700 milliárd forint támogatást használhattak fel. Kevesebbel kell beérni. Márpedig akkor baj lesz! Most ugyanis az uniós pénzek tartják életben a magyar mezőgazdaságot. Érdemes megnézni néhány számot: 2009-ben nagyjából 630 milliárd forint volt a magyar agrártámogatás összege. Ebben az évben a mezőgazdaság 70 milliárd forint nyereséget ért el. 2008-ban 400 milliárd körüli támogatás mellett 140 milliárd volt a nyereség. A sor folytatható, de a nyereség mindig sokkalta kisebb, mint a támogatás összege. Vitatható talán ez az összevetés, de egyértelmű: ha nincs az uniós támogatás, akkor évente több százmilliárd forint lesz a mezőgazdaság vesztesége.
Mi lesz 2013 után, mikor csökken a támogatás összege, mit tesz az itthoni agrárvezetés, miből és egyáltalán megpróbálja-e pótolni a kieséseket? Ezekre kell megadni itthon a választ, például a sokat emlegetett, s rövidesen nyilvánosságra kerülő tíz évet átfogó nemzeti agrár- és vidékstratégiában.
Nem lehet 2011-ben a parlagfű-mentesítésre adni a személyi jövedelemadó 1 százalékát. Az összevont adóalap után személyi jövedelemadót fizetők minden évben rendelkezhetnek adójuk 1+1 százalékáról. Az egyik 1 százalékos összeget vagy egyházak, vagy kiemelt költségvetési előirányzatok számára lehet felajánlani. Idén kizárólag a Nemzeti Tehetség Program feladatai jelölhető a költségvetési előirányzatok közül. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szombati tájékoztatása szerint az 1053. számú személyi jövedelemadó bevallás nyomtatott kitöltési útmutatójában még szerepel a parlagfű-mentesítés, mint lehetőség az 1 százalékos felajánlásra. Ez azért van így, mert már 2010. december 20-án megkezdődött a lapok nyomdai előállítása, a költségvetési törvényt viszont csak december 30-án fogadták el. A bevallás elektronikus úton elérhető kitöltési útmutatóját az állami adóhatóság időközben pontosította. Amennyiben valaki a bevallásában – érvénytelenül – a parlagfű-mentesítés feladatai javára rendelkezett, megteheti, hogy 2011. május 20-ig új, a bevallástól elváló rendelkező nyilatkozatot nyújt be. Ezen a Nemzeti Tehetség Program vagy valamely egyház részére lehet felajánlani az adó 1 százalékát.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
