Április 30-ig kell elkészülnie a kormánynak a Széll Kálmán-tervben szereplő Nemzeti Munka-tervvel, amelynek egyik fontos eleme lesz az új Munka törvénykönyve (Mt).
A koncepción már dolgoznak a szaktárcánál a neves munkajogász, Pál Lajos ügyvédi irodájának bevonásával, de ezúttal is az érintettek kihagyásával. Igaz, Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár a héten annyit közölt az Országos Egyeztető Tanács (OÉT) munkavállalói oldalának soros elnökével, hogy a koncepciót június 30-ig beterjesztik a parlament elé, s kijelölik azokat a feladatokat, amelyek révén a kormányzati ciklus végéig 300 ezer, 2020-ig pedig egymillió új munkahely jön létre.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke lapunknak azt mondta: továbbra se tudják konkrétan, hogy mi fő a fazékban. Az Mt. koncepciójáról az ütemterv szerint júliusban egyeztetnek az OÉT-ben, s háttérhírek szerint azt a második félévben már a parlament tárgyalja. Pataky úgy tudja, hogy a munkaterv részeként áttekintik az összes konzultációs tanács működését is. Ebbe pedig beleférhet az OÉT újragondolása. Az MSZOSZ elnöke szerint az is probléma, hogy a szakszervezeteknek nincs koncepciójuk egy új munkatörvényről, mert eddig egyértelműen elutasították az Mt. újrafogalmazását. Ez a hozzáállás az előző kormányra még hatott. Pataky szerint célszerű lenne újragondolni a munka világát szabályozó, már több tucatszor módosított törvényt, és változtatásokat ajánlani a kormányzatnak, annál is inkább, mert a jelenlegi sok helyütt nem felel meg a mai viszonyoknak. Ahhoz ragaszkodniuk kell a szakszervezeteknek, hogy munkaviszony csak írásban létesíthető, a munka törvénykönyvi szabályozásnál rosszabb feltételekkel nem köthető egyéni megállapodás, és nem lehet a munkavállalónak indoklás nélkül felmondani.
Gaskó István, a Liga elnöke úgy látja: a miniszterelnöki mondatok is rosszat sejtetnek. Orbán Viktor ugyanis nemrégiben azt mondta: Európa legrugalmasabb Munka törvénykönyve lesz a mienk. Ez Gaskó szerint azt jelzi, hogy veszélybe kerül a munkavállalók biztonsága, ha csak a munkáltatás rugalmassága a cél. Az, hogy a munkavállalói jogokat jelentősen visszaszorítják, abból is valószínűsíthető, hogy a kidolgozásába nem vonták be a szakszervezeteket, ez pedig nem megengedhető. Gaskó jelezte: nem hagyják annyiban, hogy a szociális partnereket nem vonják be a tervezett intézkedések kidolgozásába. Azt tapasztalják, hogy a munkavállalók türelme a végsőkig elfogyott, hiszen az Orbán-kormány hivatalba lépése óta hozott intézkedések a munkavállalók igen nagy csoportját nagyon negatívan érintik. Ha a Munka törvénykönyvét is az érintettek kizárásával alkotják meg, annak beláthatatlan következményei lehetnek a munka világában – tette hozzá Gaskó István.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
