Csendben, szinte lábujjhegyen, az Egyesült Államok adóssága átütötte a törvényben megengedett 14 294 milliárdos összeget. Forintra értelmetlen átszámolni, ekkora szám szinte nincs is. A befektetők a tőzsdék robbanására számítottak, de mintha mi sem történt volna, még erősödtek is az állampapírok.
A pénzügyminisztérium tüstént intézkedett: egy előre meghatározott forgatókönyv szerint nekilátott a legszükségesebb takarékossági lépések bevezetéséhez. Mindenekelőtt felfüggesztette a befizetéseket a nyugdíjalapokba. Mintha Matolcsy minisztertől tanultak volna, az első ideges reakciót mindig a nyugdíjasok szenvedik el. Míg az öregek a fejüket fogják, a világ egyik leggazdagabbja, Warren Buffett a tekintélyes befektető, cinikusan mosolygott: míg az USA dollárban bocsátja ki értékpapírjait, addig nem kell nyugtalankodni, míg dolgoznak a nyomdagépek. A Harward nagy tekintélyű professzora, Niall Fergusson rögtön leintette Buffettet: azt még neki is tudnia kell, hogy badarságokat beszél. Ha azért nem kerülünk adósságválságba, mert nyakló nélkül nyomtatjuk a pénzt – jól kinézünk. Ha ez a kedvező hír, nem akarom hallani a rosszat.
Buffett optimizmusát egyre kevesebben osztják. Több elemző kiemelte: amennyiben Japán és Kína elkezd megszabadulni az amerikai államkötvényektől, a dollár nem esésnek, hanem összeomlásnak indul. Ma már minden a bizalomról szól. Ha a világ kiábrándul az amerikai gazdaságból, olyan válság köszönthet be, amilyet az új világ még nem látott.
Nem csak nálunk, ma már vitathatatlanul az USA-ban is az adósság a legnagyobb probléma. Az állam ma többel tartozik, mint a II. világháború után, s a magánszektor hitele is ma már szinte felmérhetetlen. Amerikának új fogalmat kell megtanulnia: a Föld legerősebb gazdasága is térdre rogyhat, s dominószerűen omlik össze utána a világ.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!