Érdekes párhuzamok fedezhetőek fel a jogász-szakmát kiborító büntetőeljárási törvény módosítása és a Sukoró-ügyben megvádolt Gyurcsány Ferenc mentelmi ügyének elhúzódása között.

 
Tárgyalótermi magány: védelem nélkül?

A fogvatartott gyanúsított és védője közötti találkozás tilalma nem gyorsítja az eljárásokat – nyilatkozta lapunknak a volt fővárosi főügyész, aki negyven évig dolgozott az ügyészségen. Bócz Endre szerint azért téves az elgondolás, mert a gyanúsítottnak joga van megtagadni a vallomástételt, és nincs mit tenni, ha nem akar a védőügyvédje nélkül vallani. „Mindez árulkodik a javaslat szakmai színvonalról” – jegyezte meg. Arról, hogy 48 óráról 24-re csökkentené a Fidesz azt az időtartamot, amíg az őrizetbe vett gyanúsított nem találkozhat védőjével, Bócz úgy fogalmazott: ez a gyalázat tényén nem, legfeljebb a mértékén változtat. Bócz Endre hajmeresztőnek nevezte az alkotmányügyi bizottság előterjesztését, amellyel szerinte az 1951 és 1962 közötti évek színvonalá­ra süllyed a büntetőeljárás. „Ha az indítványból mégis törvény lesz, akkor egyértelmű, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság megállapítja: nálunk nem érvényesülnek az emberi jogok, ezért ítéleteket fognak megsemmisíteni és pellengérre állítják Magyarországot” – vélekedett a volt főügyész. Kér­­désünkre, miszerint lehet-e „lex Gyurcsány”-nak nevezni a javaslatot, mivel Cser-Palkovics András bizottsági alelnök is példaként a sukorói telekcserét említette, a volt főügyész azt mondta: „ez is bizonyítja, hogy a javaslat a politikai motivációjú látványpereket hivatott szolgálni”.

A Fidesz annak ellenére nem akar érdemben változtatni az alkotmányügyi bizottság javaslatán, hogy annak több pontja ellen tiltakozott az ügyvédi kamara, a TASZ, független jogászok és Rubovszky György KDNP-s képviselő is, sőt, Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára egyenesen alkotmányellenesnek nevezte a védő kitiltását a kihallgatásról. Az indítványhoz Rubovszky és Cser-Palkovics képviselő nyolc módosító javaslatot adott be. Utóbbi kiegészítené az úgynevezett kiemelt jelentőségű ügyek körét, az eredeti indítványban ugyanis a mindössze három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető hivatali hatalommal visszaélést kezelték volna kiemelt ügyként. A saját alkotmányjavaslatot is jegyző „Így írnánk mi” nevű blog szerzői szerint ez egyértelműen arra utalt: az „elszámoltatás” megígért felgyorsítása volt a valódi cél. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy az elévülési idő előtt nem sokkal meggyanúsított Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztése két hónapja nem kerül napirendre. Az ügyészség a sukorói telekcsere kapcsán hivatali visszaéléssel gyanúsította meg a volt miniszterelnököt, s a sajátos jogi érvelés miatt a Rubovszky vezette mentelmi bizottság is úgy döntött: az ügyészségtől további iratokat kér. Ezek azóta sem érkeztek meg, ezért egyre többen vonják le azt a következtetést, hogy mivel a vád úgysem állna meg, a valódi cél az idő húzása lehet. Talán azért is, hogy ez a törvénymódosítás júliustól hatályba léphessen. 

 

A Fidesz a javaslat kapcsán hivatkozott egy stras­bourgi döntésre, amely épp az ellenkezőjéről szól annak, mint amit a Fidesz kiolvasott belőle. Az Európai Közösség Emberi Jogi Bírósága azért ítélte el Franciaországot, mert a letartóztatottaknak a bírósági eljárás kezdetétől és minden kihallgatáson jár az ügyvédi közreműködés. Az ítélet azt is hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartani a letartóztatott jogát arra, hogy ne válaszoljon a kérdésekre. „A francia jog nem felel meg a méltányos bírósági eljárás követelményeinek” - szólt az emberi jogi bíróság egyhangú ítélete.

Címkék: MSZMP, baloldal, Magyarországi Európa Társaság, Fidesz

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!