Egy év telt el a lex CEU, 10 hónap a civil törvény óta – ennyi ideje „ül” a sokat bírált jogszabályokkal kapcsolatos beadványokon az Alkotmánybíróság, és egyelőre nem tudni, mikor döntenek. Ahogy például a plakáttörvény kérdése is várat magára.
Annak ellenére, hogy szinte napra pontosan egy éve került az Alkotmánybíróság (Ab) elé, még mindig nincs döntés a lex CEU-ként elhíresült felsőoktatási törvénymódosításról. A civil törvényként emlegetett jogszabály utólagos normakontrollja pedig – noha küszöbön áll a még szigorúbbnak ígérkező Stop Soros! csomag – már majdnem 10 hónapja a testület előtt van. Mivel pedig egyik vizsgálat esetében sincs semmilyen határidő, könnyen lehet, hogy a bírák még hónapokig vagy a nyári szünet miatt az év végéig „töprengenek” a témán. Az ügyben kerestük az Ab-t is, de mivel folyamatban lévő ügyekről nem nyilatkoznak, még az sem derült ki, milyen szakaszban vannak jelenleg az említett eljárások.
Gyors döntésre lett volna lehetőség. A köztársasági elnök kérhetett volna előzetes normakontrollt, amit az Ab-nek 30 napon belül el kellett volna bírálnia. Enélkül viszont csak utólagos felülvizsgálatra nyílt lehetőség, határidő nélkül.
A lex CEU-t, azaz a Soros György által alapított budapesti Central European University ellehetetlenítését célzó felsőoktatási törvénymódosítást április 4-én fogadta el a parlament. Az Ab-től alig két és fél héttel később, április 21-én kértek utólagos normakontrollt ellenzéki képviselők. A kivételes eljárásban elfogadott jogszabályt több neves szervezet és alkotmányjogász (például a Bibó István Szakkollégium vagy épp Sólyom László) véleménye ellenére Áder János köztársasági elnök aláírta. Érdekesség, hogy az Ab még külön eseti munkacsoportot is létrehozott az indítvány tárgyalásának előkészítésére, ám a munka a jelek szerint mégsem ért gyorsan véget.
A fideszes képviselők által benyújtott civil törvényt valamivel később, június 13-án fogadta el a parlament. A jogszabály – szintén a Soros-, valamint a menekültellenes propaganda részeként – regisztrációs kötelezettséget ír elő a 7,2 millió forintnál több külföldi támogatásban részesülő civil szervezeteknek, annak ellenére, hogy a külföldi támogatásokat a kormány célkeresztjébe került társaságok korábban is pontosan feltüntették honlapjukon. Az Ab-hoz július 11- én fordultak ellenzéki képviselők. Az LMP-s Hadházy Ákos akkor úgy fogalmazott: a jogszabály nem az átláthatóságot segíti, hanem „narancssárga csillaggal jelöl meg bizonyos szervezeteket”. Mintegy két tucat civil társulat pedig alkotmányjogi panaszt is benyújtott a törvény ellen. A civil törvény kérdése azért is sürgős lenne, mert közben az új parlamentben – az ígéretek szerint – az elsők között fogadja majd el a fideszes többség a Stop Soros! törvénycsomagot. Ez a többi között belügyminiszteri engedélyhez és nemzetbiztonsági eljáráshoz kötné „a migrációt támogató szervezetek” tevékenységét, valamint 25 százalékos bevándorlásfinanszírozási illetéket is előírna a szervezetek számára utalt külföldi pénz után.
Az ugyancsak tavaly júniusban, kétharmados helyett feles többséggel elfogadott plakáttörvény pedig július óta pihen az Ab előtt. A politikailag kényes ügyek elbírálását tehát jó ideig elhúzza a testület.
436 folyamatban lévő ügy van jelenleg az Alkotmánybíróságon. Ennek nagy többsége alkotmányjogi panasz, de van 16 utólagos normakontroll eljárás, és például 22 olyan egyedi normakontroll eljárás is, ami bírói kezdeményezésre indult.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
