Így nyitottak be Brüsszelbe a magyar EP-képviselők. - Május 25-én Magyarország is megválasztotta európai parlamenti képviselőit. A magyar kvóta 21 fő. A politikusok elfoglalták uniós székeiket, és elkezdték a magyarok érdekképviseletét.
Az újonnan felálló, 751 fős Európai Parlamentben a Jobbik delegációjából (3 fő) Balczó Zoltán már az első vitanapon azt kifogásolta, hogy a bevándorláspárti Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság megválasztott elnöke már programbeszédében is a nemzeti önrendelkezés felszámolásának tervét fogalmazta meg. Morvai Krisztina az Izraelt támadó felszólása mellett foglalkozott „a magyarokat ért igazságtalanságokkal” is (pl. a magyaroknak tizedannyit adnak a nyugat-európai tulajdonú cégek), és beszélt a magyar nők hátrányos helyzetéről.
A Fidesz–KDNP delegációja (12 fő) „a magyar érdekek szempontjából kulcsfontosságú tisztségekért és szakbizottsági tagságokért” küzdött. Az eredmény: a magyar néppárti képviselők öt szakbizottsági alelnöki, egy koordinátori, egy koordinátorhelyettesi pozíciót is szereztek, az EP 22 szakbizottságából pedig 21-nek magyar néppárti tagja is lesz (a halászatiban nincs senki). A rezsicsökkentés szellemét is becsempészték a brüsszeli gépezetbe (energiaárak szabályozása); példaértékűnek tartják a munkahelyek védelmében tett magyar kormányzati erőfeszítést – nyilván nem a 2010 óta külföldre vándorolt, félmillió magyar munkahelyének védelmére gondoltak, hiszen a delegáció szerint „a magyar fiatalok 2014-ben még mindig a Gyurcsány–Bajnai-kormányok súlyos örökségével néznek szembe”. Viszont elfogadhatatlan számukra „a nettó befizető tagállamok nyomása, amellyel folyamatosan csökkenteni akarják a Magyarország számára is oly fontos kohéziós forrásokat”.
Az MSZP (2 fő) képviseletében Ujhelyi István a közlekedési és turisztikai szakbizottság szocialista alelnöke Strasbourgban hirdette meg Hazaváró programját. Szerinte „a fiataloknak éppenséggel az a nagy kaland, hogy hazatérjenek”. Ujhelyi István ezért indítana olyan programokat, amelyek segítségével a fiatalok „haza mernek térni”, ezért is növelné az uniós ifjúsági garancia magyarországi megvalósítására szánt összeget.
A Demokratikus Koalíció két EP-képviselője „kifejezetten magyar ügyekben” szóbeli és írásbeli kifogásokkal, javaslatokkal élt: az RTL Klubot sújtó reklámadóval, a múlt heti EBESZ-jelentéssel kapcsolatban, amely megállapította, hogy az Orbán-kormány jogosulatlan előnyhöz jutva nyert kétharmaddal az áprilisi választásokon, valamint a Rómába kinevezett új nagykövettel kapcsolatban (utóbbi ügy fejleményeiről lásd keretes összefoglalónkat - a szerk.).
Az LMP-ből Meszerics Tamás ül az Európai Zöld Párt frakciójában. Az izraeli–palesztin konfliktusról szóló indítványa ugyan nem ment át, de a külügyi csoport koordinátoraként újragondolná a keleti szomszédság politikáját. A politikus a foglalkoztatási és szociális ügyek bizottságban póttag, itt nehezebb önálló kezdeményezést tenni, ugyanis évente két ilyenre van lehetősége a Zöldeknek.
Jávor Benedek, az Együtt–PM delegáltja és a környezetvédelmi bizottság alelnöke kérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz, hogy vizsgálja ki a közbeszerzési eljárás nélkül januárban létrejött „Paks II” atomerőmű-bővítés ügyletét a magyar kormány és az orosz Roszatom között. A politikus nem szavazott Junckerre, ami így indokolt: „ami Orbánéknak túl sok benne Európából, szociális elkötelezettségből, demokratikus intézményi átalakulásból, zöldgondolkodásból, az nekem túl kevés”.
Nem akart zavart kelteni. A római nagyköveti jelöltségről való lemondásáról és az őt érő antiszemita vádakról nyilatkozott Szentmihályi Szabó Péter a Corriere della Sera olasz napilapnak. Mint mondta: azért állt félre, mert nem akarta megzavarni az Olaszország és Magyarország közötti kapcsolatokat. Szentmihályi szerint az őt érő támadások alaptalanok. „Ha tudni akarja a véleményemet, a vita nem velem szemben folyt, hanem a magyar kormánnyal és Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben” – hangoztatta. Az európai antiszemitizmus erősödéséről elmondta: „Azt hiszem, egy kicsit túlzott az ijedelem. Azt olvasom, hogy Európa majdnem minden országában növekedne [sic!] az antiszemitizmus. De úgy gondolom, hogy a dolgokat a helyes dimenzióban kell látni és elszigetelt epizódokról kell beszélni. Mindenesetre, azt mondhatom, hogy ez nem Magyarország esete.”
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
