Válságtanácskozás – így értékelték a lapunk által megkérdezett bennfentesek a tegnap reggeli váratlan Simor–Orbán találkozót. A miniszterelnök és a jegybank elnök konzultációjának máshol nincs igazi hírértéke, mifelénk azonban a kormány és a nemzeti bank igencsak hűvös viszonya miatt önmagában is érdekes.
A találkozóról az azon részt vevő Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter adott ki hivatalos közleményt, eszerint Orbán Viktor a brüsszeli uniós csúcsról tájékoztatta Simor András jegybankelnököt. A megbeszélést valóban Orbán kezdeményezte, ám információink szerint azon inkább hallgatott, mint beszélt: a jegybank elemzésére és a bankelnök véleményére volt kíváncsi arról, milyen hatással lehet a magyar gazdaságra a görög válság eszkalálódása. A kormányfő korábban úgy nyilatkozott, hogy van B terve arra az esetre is, ha Görögország a júniusi megismételt választás nyomán elhagyná az eurózónát, ám a tegnapi megbeszélés részleteit ismerők szerint ez a B terv igencsak vázlatos lehet. Az igazsághoz hozzátartozik: egy elharapódzó európai piaci pánikhangulat ellen alig van eszköze a magyar kormánynak. Egy hozzánk is begyűrűző esetleges bankpánik vagy a forint árfolyamának megroppanása is legfeljebb enyhíthető, a magyar gazdaság a valódi védekezéshez gyenge. E tekintetben Simor András sem tudott, nem is tudhatott megnyugtató megoldást vázolni a miniszterelnöknek.
Mi lehet mégis Orbán B tervében? Az biztosan nem, amit a magyar kormány sugall, hogy Brüsszel a magyar gazdaság unortodox kátyújába akarná tolni Európa szekerét. Sokkal inkább az a régi peremvidéki törekvés, hogy a még nem euróérett tagországok is hozzá akarnak férni a zónatagoknak járó pluszforrásokhoz. Erről szól Orbán brüsszeli felvetése, hogy a közép-európai tagországok közös javaslatcsomagot terjesztenek elő a gazdasági növekedés uniós ösztönzésének lehetőségeire.
Némi irigységgel figyelik ugyanis a közép-európai peremországok az uniós húsosfazéknál helyet foglaló centrumot (Németország, Franciaország), de még az olyan perifériás államokat is, mint Spanyolország vagy Portugália.
A zónából ugyanis most jószerivel annyi jut a peremvidékre, hogy ha gond van az euróval, akkor a cseh koronát, a lengyel zlotyt és persze a magyar forintot is ütik a piacon. Miközben az Európai Központi Bank (EKB) újra és újra megsegíti az euróövezetet. Emlékezhetünk: pár hónapja eurómilliárdokkal árasztotta el az EKB a kiszáradt spanyol és portugál állampapírpiacot. Tegyük hozzá: az európai jegybanknak ez a dolga, a zónán kívül pedig nincs is valódi mandátuma.
Jó ötletnek tűnt tehát és a régiós elégedetlenségnek is elejét vehette volna a közös európaikötvény-kibocsátás, mint olyan forrásbevonás, amihez a zónán kívüliek is csatlakozhattak volna. Ez azonban megbukott a németek ellenállásán. Berlin úgy gondolja, eleget költ így is a görög válsággóc elszigetelésére. Nos, a mindig éhes Közép-Európa most üres tányérjaival és kanalaival csörömpöl az asztal végén, hátha az általános zűrzavarban egy kis extrakonchoz jut. Orbán Viktorban pedig élelmes vezérükre leltek a peremvidéki lázongók. Kérdés azonban: hozzá akarják-e kötni sorsukat és gazdaságukat a politikailag is peremre sodródott magyar kormányfőhöz és az elmúlt negyedévben már recesszióba zuhant magyar gazdasághoz? Lengyelországnak, az esetleges közép-európai együttműködés legnagyobb szereplőjének ez aligha lehet érdeke. Lengyelország ugyanis Európában egyedüliként recesszió nélkül vészelte át a válság eddigi szakaszait, gazdasága várhatóan 3 százalékkal növekszik idén is. Ennek eredménye, hogy a lengyelek kikerülni látszanak abból a „kalapból”, amelyben a feltörekvő országokat egységesen kezelik a pénzpiacok.
Magyarország viszont stabil szereplője ennek a „kalapnak”, a feltörekvő országok körének, így aztán kitettsége a görög válságnak különösen nagy. Példa erre a tegnapi nap is: Katalónia, a legnagyobb spanyol tartomány pénzügyi segítséget kért a központi kormánytól, a hírre zuhanni kezdett az euró árfolyama, és ez átmenetileg ismét 300 fölé tolta a forint árfolyamát is. Közben újabb eurózónatag, Ciprus is bejelentette, elképzelhető, hogy külső pénzügyi segítségért fordul európai partnereihez.
Oka van tehát a válságtanácskozásoknak, és nem csak Budapesten. Oka, komoly oka van Athénban is, ahol a gazdasági minisztériumban gyűltek össze a szakemberek. A helyzet súlyos, ha nem lenne elég bajuk, hát most drámaian visszaestek a görög adóbevételek is. Az országban kialakult politikai és gazdasági káoszban egyre több görög érzi úgy, nincs kinek és nincs is miért befizetnie az adót, ráadásul a csökkenő bérek miatt amúgy is kevesebb folyna be a kelleténél.
Nem csoda hát, hogy egész Európa a „grexit”-re, vagyis Görögország eurózónából történő távozására készül. Készülnek a kormányok is. A német vezetés különleges gazdasági övezetek kialakítását javasolja az eurózóna válságállamainak – írta pénteken a Der Spiegel internetes kiadásában. A német hetilap értesülése szerint a Merkel-kormány a gazdasági növekedés ösztönzését célzó javaslatcsomagot készített elő. A hat pontból álló csomag egyik eleme a különleges gazdasági övezetek létrehozása. Az elképzelés szerint a válsággal küzdő államok a működő tőke beáramlását elősegítő környezetet alakítanának ki a kijelölt övezetekben. A külföldi cégeket egyebek mellett adókedvezményekkel és az adott ország egészében érvényes előírásoknál lazább, kevésbé bürokratikus szabályozással ösztönöznék beruházásokra.
De a „grexit”-e készülnek a cégek is. A TUI utazási iroda például már olyan szerződéseket köt a görögországi nyaralásokra, amelyekben drachmában is megadják az árat, nehogy vita legyen a fizetésből akkor, amikor Görögországnak már nem euró lesz a valutája.
De mit tehet Magyarország? Korábban minden komolyan vehető szakértő egy választ adott erre a kérdésre: mihamarabb meg kell állapodni az IMF-fel. Csakhogy Peter Attard Montalto, a Nomura londoni közgazdásza pénteki kommentárjában azt valószínűsítette, hogy a jegybanktörvény jelenleg ismert módosításai nem kezelik az IMF minden aggályát, és a nemzetközi szervezet kitart kemény álláspontja mellett. Ráadásul mindarra, ami egy eszkalálódó görög válsághelyzet esetén várna az adósságtól sújtott és növekedési potenciálját vesztett magyar gazdaságra és a forintra, azt még egy esetleges IMF-megállapodással sem lehet kezelni rövid távon.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
