A MOL és a horvát állam által kötött részvényesi megállapodásról, amely az INA irányítását a magyar olajtársaságnak adja, lehet vitázni, s minden bizonnyal fognak is a felek. Ám a csaknem 50 százalékos magyar tulajdonos részesedésének elveszítése az Európai Unió előszobájában toporgó Horvátországban ma nem realitás.
A MOL nyilvános vételi ajánlat formájában két nagyobb részvénycsomagot – 2003-ban 25 százalékot, majd 2008-ban további 22,1 százalékot – vásárolt a horvát INA olajtársaságból. Ennek nyomán két nagy tulajdonosa lett a cégnek: a MOL bő 47 százalékkal és a valamivel több, mint 44 százalékkal rendelkező horvát állam. Az elmúlt hónapokban mindkét fél erőfeszítéseket tett, hogy 50 százalék fölé kerüljön. Zágráb a nyugdíjalapokat mozgósította, de a MOL megbízottai is vásároltak INA-részvényeket a tőzsdeparketten. Az ügyletek eredményeként a többség kérdése továbbra is eldöntetlen.
A két nagy tulajdonos között évek óta tapinthatóak a feszültségek. Így például a horvát állami tulajdonos a nyereséget döntően osztalékra fordítaná, hiszen az költségvetési bevétel, míg a MOL a horvát cég beruházási programját erősítené, különös tekintettel az olajfinomítók korszerűsítésére. Egy másik súrlódási felület a gázüzletág, melytől a MOL szabadulna, a zágrábi vezetésnek pedig kényelmes az INA-val lenyeletni a lakossági „gázártámogatást”. Külön vitatéma a vállalatirányítás. Korábban az INA, mint afféle állami mamutcég, jó kis káderkifizető hely volt. Miután a MOL átvette az irányítást, lecsökkent a politikai alapon kiosztható állások száma. Az is látnivaló, hogy a két nagy tulajdonos közül jelenleg csak a MOL képes az INA-ba invesztálni, a horvát állam nem költheti erre tulajdoni arányában az adófizetők pénzét. Fontos körülmény, hogy a horvátországi kormányzati ciklusok is rányomják bélyegüket a nagy tulajdonosok viszonyára. Ezért a következő hónapokban, egészen az őszi választásokig, számítani kell a zágrábi belpolitikai indíttatású támadások kiéleződésére.
Elemzők szerint, adott esetben megkérdőjelezhető a MOL és a horvát állam által kötött részvényesi megállapodás, amely a vállalatirányítást és az eredmény elszámolásának lehetőségét adja a magyar olajtársaságnak 50 százaléknál kisebb tulajdoni részesedéssel. Ellenben a MOL két nagy vásárlás révén szerzett 47,1 százalékos részvényesi pozíciójához nem férhet kétség, mert azt nyilvános tőzsdei ajánlattétel előzte meg.
A horvát kormány nem a MOL magyar olajcéggel kötött részvényesi szerződést, hanem az INA belső irányítási szabályzatainak egy részét kívánja felülvizsgálni – derült ki az INA felügyelőbizottsági elnökének, Davor Sternnek a Business.hr horvát gazdasági portálnak adott, pénteken közölt interjújából. „A horvát tárgyalócsoport nem kérdőjelezi meg a részvényesi szerződés jogszerűségét és erről nem fog tárgyalni. A horvát fél álláspontja szerint az INA belső szabályzatai módosításának lehetőségét kell megvizsgálni, amelyek az adminisztratív (vállalatvezetési) és tanácsadói testületek tevékenységét szabályozzák a társaságnál” – mondta Stern a portálnak.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
