Nem túl rózsás az ingatlanpiac helyzete Magyar országon – derül ki a KSH legfrissebb statisztikáiból. 2010-ben 35 százalékkal kevesebb új lakás épült, mint egy évvel korábban. Az építési engedélyekkel kapcsolatos adatok is riasztóak: 11 százalékkal többet adtak ki, mint ahány ingatlan ténylegesen megépült. 2011-re további visszaesést jósolnak az elemzők.
Budapesten átlagon felüli a lakásépítési kedv csökkenése: itt 40 százalékkal kevesebb lakást vettek használatba 2009-hez képest. „2009-től a válság hatására több vissza nem térítendő támogatás is megszűnt. Ám a legfontosabb a munkanélküliség és a bizonytalan gazdasági környezet, ami kivárásra készteti a vevőket, beruházókat” – magyarázta a visszaesést Rutai Gábor, a Duna House PR és elemzési vezetője. A nagy ingatlanprojektekről, lakóparkokról szólva azt mondta: a helyzet hasonlít a „22-es csapdájá”-hoz. Általános gond, hogy a vevők nem mernek olyan ingatlant venni, ami nincs azonnal beköltözhető állapotban. A beruházók, ha nincs vevő, nem tudnak törleszteni. Lényegében nem is indult új fejlesztés a fővárosban az elmúlt évben. Rutai szerint tovább csökkennek a négyzetméterárak Budapesten: míg 2008-ban egy használt IX. kerületi lakást 290 ezer forintos négyzetméteráron adtak el, addig 2010-ben ugyanezért a lakásért 260 ezer forintos, idén már csak 250 ezres négyzetméterárat kértek. A fővárosban a vásárlóknak csupán 3 százaléka fektet új építésű ingatlanba. Vidéken valamivel bátrabbak, ott 10 százalék választja az újat. Az ingatlanszakember azt mondta a kilakoltatási moratóriumról, hogy annak fenntartása hamis biztonságérzetet adott. Pedig sosem volt szó arról, hogy a hiteleket nem kell visszafizetni. Az elodázással csak növekedtek a terhek, és sokan kivártak, arra számítva, hogy a moratórium feloldásával a mostani árak is tovább zuhannak majd. Ez azonban nem fog bekövetkezni – mondta Rutai Gábor.
Az országban mindössze Somogyban és Bács-Kiskun megyében nem csökkent a lakásvásárlások száma.
A Balatonnál szinte minden luxust megkapni, amit a ’90-es évekig csak tengerparti városokban lehetett. A gazdasági válság ellenére sem változtak a balatoni ingatlanok árai, sőt néhol emelkedtek is. Egy 53 négyzetméteres, Balatonra néző új építésű ingatlant például 22,5 millió forintért lehet értékesíteni. 2008-ban is 400-500 ezer forintos négyzetméter áron keltek el ezek az ingatlanok, igaz, akkor tömegével tudtuk ezeket eladni – nyilatkozta lapunknak Kopeczky Márton. A BalatonMa Ingatlaniroda tulajdonosa szerint szinte csak magyar ügyfeleik vannak, és jellemző, hogy azok, akik már rendelkeznek ingatlannal, ha van befektetésre szánt pénzük, azt inkább ingatlanba fektetik.
Az észak-alföldi régióban ugyanakkor a lakásvásárlások 2010-ben 50 százalékkal estek vissza. „A térségben nincs vásárlóerő, mert nincs, vagy kevés a munkahely, az átlagember nem tud megtakarítani. Ennek ellenére a debreceni ingatlanárak nem csökkentek jelentős mértékben, sőt, a hajdúszoboszlói árak sok esetben a debreceni fölé emelkednek” – mondta a Hajdú-Palace Kft. ügyvezetője. Szűcs Istvánné szerint a régióban a népi hagyományok szerint épült, vert sárfal vagy vályogház népszerű. Az új építésű lakások Hajdúszoboszlón sem mennek. A Balatonnal ellentétben itt főleg külföldi befektetők vásárolnak. A román ingatlanok drágák, ezért sok román család itt vesz ingatlant és jár át dolgozni Romániába – jegyezte meg Szűcs Istvánné.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
