Megkezdődött az iráni Bushehrben épült atomerőmű nukleáris üzemanyaggal való feltöltése – jelentették be tegnap. A művelethez a szakmai hátteret az orosz Roszatom biztosítja, ezért Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes biztosította az iráni fegyverkezéstől tartó nemzetközi közösséget, hogy békés célokra fogják felhasználni az erőművet.

Mindehhez még az ENSZ engedélyét meg kellett szerezniük, ugyanis a szervezet atomembargót hirdetett Irán ellen fegyverkezési programja miatt. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is felügyeli az erőmű beindítását.

A bushehri erőművet 35 évig építették kisebb-nagyobb megszakításokkal, befejezését nagyban lassította, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2006 óta négy alkalommal adott ki olyan határozatot, melyben különböző szankciókkal büntette az államot nukleáris fegyverkezése miatt, a legutóbb idén júniusban. A BBC tudósítója beszámolt arról, hogy az iráni tisztviselők az „iszlám köztársaság ellenségei felett aratott diadalaként” aposztrofálták az erőmű megnyitását, melyet országszerte rendezvényekkel ünnepeltek meg. Azonban Ali Ansari Nagy-Britanniában élő Irán-szakértő a hírtelevíziónak azt nyilatkozta, hogy „nyilván nagy csinnadrattával fogják megnyitni a létesítményt, de a késlekedés azt jelzi, hogy a konstrukció már elavult”. Az erőmű megnyitását Izrael fokozódó veszélynek érzékelte, mivel az iráni vezetés többször fenyegetőzött a zsidó állam elpusztításával. 1981-ben Izrael lebombázta az épülő oziraki reaktort Irakban, amely Szaddám Huszein atomterveit szolgálta volna. Számos biztonságpolitikai szakértő modellezte már, hogy egy újabb, ezúttal Iránra mért csapás hogyan játszódna le. Legutóbb áprilisban, a The New York Timesban számoltak be egy washingtoni konferenciáról, ahol a kutatók egy, az iráni atomlétesítmények elleni támadást szimuláltak. Ebből kiderül, hogy az USA beleegyezése nélkül Izrael nem valószínű, hogy ilyen akcióba kezdene. Az amerikai lap a napokban arról számolt be, hogy az amerikai hírszerzés tisztjei mindent megtesznek annak érdekében, hogy megnyugtassák izraeli kollégáikat, érvelésük szerint legalább egy év kellene ahhoz, hogy Iránnak atombombája lehessen. Ugyanakkor az orosz szakemberek és a NAÜ ellenőrei garantálják, hogy az uránt békés célokra fogják felhasználni, valamint az elhasznált fűtőelemeket is visszaszállítják Oroszországba, hogy ne lehessen belőlük az atomfegyvergyártáshoz szükséges plutóniumot kinyerni. Szakértők szerint a bushehri létesítményben az energiatermeléshez 3,5 százalékosra kell dúsítani az uránt, míg a nukleáris töltetekhez 90 százalékosra dúsítottra van szükség. Az a program sem elég a fegyverhez, melynek keretében – az iráni indoklás szerint orvosi célokkal – 20 százalékos dúsítást kívánnak elérni – ezzel kivívták a nemzetközi közösség haragját.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!