A pékek csak durva drágulás árán tudják kigazdálkodni a megemelt minimálbért.
Tízszázalékos élelmiszer-áremelést jósolt decemberben Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter 2013-ra, de a legtöbb nagy ágazat – húsipar, baromfiipar, sütőipar, tejipar – ennek kétszeresét, egyes ágazatokban a 25 százalékot látja reálisnak. Az egyre növekvő ázsiai élelmiszerigény teremtette nemzetközi kereslet emelkedése mellett itthon tetézi a bajt a tavalyi aszály, a minimálisra csökkent állatállomány, az importnak egyre inkább kitett élelmiszerellátás, és a csőd szélén táncoló élelmiszeripar – nem utolsósorban pedig a kormányzati gazdaságpolitika. Legutóbb a minimálbér-emelés verte ki a biztosítékot: igaz, a mezőgazdaságban nem kapnak állami támogatást ezek bevezetésére az első félévben, így ott elbocsátások várhatók. A pékek egyenesen azt állították hétvégi nyilatkozataikban, hogy 20-25 százalékkal kell drágítani termékeiket, hogy ki tudják gazdálkodni a minimálbért. A Pékszövetség elnöke, Septe József elismerte: ősz óta akarnak árat emelni, ami most már tényleg nem halogatható, hiszen a liszt ára folyamatosan nő – és fog is aratásig, akár extrém mértékben is, ha túl sok búzát exportálunk, s ezzel a hazai malmok elől visszük ki az alapanyagot. Valószínűleg 25 százalékos emelést nem enged a nagy áruházláncok által diktált piaci verseny, de a drágulás már februárban érzékelhető lesz.
Az energia ára biztosan emelkedik: vélhetően a lakossági árcsökkentést a szolgáltatók a nagyfelhasználóknak felrótt drágítással próbálják majd kompenzálni. Septe szerint emelkedtek még a szállítási, logisztikai költségek is. Úgy vélte, a 20 százaléknyi drágítás nem extraprofitot jelentene a pékeknek, hanem csak a termelés stabilizálásához járulna hozzá.
A sütőipar nincs egyedül e problémákkal. Az egész magyar élelmiszeripar számára létfontosságú lenne az árak növelése, ugyanis tavaly a mezőgazdasági alapanyagok 20-25 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiakhoz képest. A hazai cégek kapacitásfelesleggel bajlódnak, akad üzem, gyár, mely 50 százalékon „muzsikál”, ami szinte biztos ráfizetést okoz. A legtöbb ágazat veszteséges, vagy maximum 1-2 százalék haszonnal termel. Kivételt jelent a döntően családi kezekben lévő borászat, a pálinka- és a sörüzlet. Nem véletlenül pesszimista Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége elnöke. Szerinte legjobb esetben is csak stagnálás várható a belföldi élelmiszer-fogyasztásban. A korábban húzóágazat élelmiszeripar 20 év alatt 25-30 százalékát veszítette el piacainak – és ez igaz a hazai boltokra is. Az elnök szerint a gyártók önköltség-növekedését a legtöbb ágazatban csak két számjegyű idei átadásiár-növeléssel lehetne ellensúlyozni.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!