Feszülten figyeli a világ, hogy modern történelmének legsúlyosabb földrengését és az azt követő pusztító cunamit elszenvedő Japánnak szembe kell-e néznie a természeti csapás nyomán bekövetkező nukleáris katasztrófával.

  <h1>Cunami után atomveszély Japánban </h1>-
  -
  -

Cunami után atomveszély Japánban

- – Kép 1/3

Az áldozatok száma óráról órára változik, eddig kétezer halottról és sok ezer eltűnt személyről adtak hírt, de félő, hogy a halottak száma jócskán nőni fog, hiszen a földrengés epicentruma közelében lévő északkeleti partvidéket sújtotta a leginkább a 6-10 méteres magasságú, irtózatos erejű cunami, egész falvakat szippantva be, városokat tüntetve el. Így nem találják Minamisamriku város lakói­nak közel felét, majdnem tízezer embert. A japán kormány ötvenezer katonát mozgósított, hogy megkezdjék az életkörülmények stabilizálását és a helyreállítást a katasztrófa sújtotta vidékeken.

Ezt azonban rendkívüli módon megnehezítik az utórezgések, több mint harminc volt belőlük, és az a tény, hogy a földrengés atomerőműveket is sújtott. A lapzártánk előtt érkezett legutolsó jelentés szerint a tokiói kormány rendkívüli állapotot rendelt el a Tokiótól 240 kilométerre lévő fukusimai atomerőmű körzetében, ahová különleges sugárvédelmi egységeket küldtek.

Az erőmű 1. blokkjának hűtőrendszerével történt baj miatt, a reaktor felhevült, és a bekövetkezett robbanás nyomán külső betonburka leomlott. A hivatalos közlés szerint a benne lévő acéltartály nem károsodott, és a reaktor belsejét tengervízzel fogják hűteni. Egy nukleáris szakértő azonban ezt nyilatkozta a CNN-nek: az a tény, hogy a robbanást követően cézium jelent meg a légkörben, arra utalhat, hogy a részleges összeomlás még bekövetkezhet. A megsérült fukusimai atomerőműben ezerszeresére emelkedett a radioaktív sugárzás mért értéke. A tv-adások felszólítják a térségben élőket, hogy ne menjenek a szabadba, ne használják a légkondicionálókat, és ne igyanak vezetékes vizet. A BBC egy nukleáris energiabiztonsági szakértőt idézett, aki szerint a robbanáskor kiszabadult szennyeződést a Csendes-óceán felé viszi a szél.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 7-es skáláján, 4-es jelzést kaptak a történtek, ezt a létesítményen belüli hatású eseményekre alkalmazzák. (A csernobili katasztrófa 7-es jelzésű volt.) Annyi mindenesetre bizonyos, hogy több százezer embert telepítettek ki az erőmű körzetéből, a BBC tudósítóját már 60 kilométerre Fukusimától feltartóztatták. Ugyanakkor japán szakértők abban bíznak, hogy az atomerőműben lezajló folyamatok ellenőrzés alatt tarthatók. A fukusimai erőmű egyébként a világ 25 legnagyobb atomerőműve között van, már a 1960-as években elkezdték építeni és az idén márciusban akarták bezárni.

Az atomerőművek kiesése gondot okoz az ország áramellátásban, egyharmadát termelik Japán áramszükségletének (a földrengés miatt több érintett nukleáris erőmű automatikusan leállt), több mint ötmillió háztartás maradt áram nélkül. A japán kormány takarékosságot kért a lakosságtól, amely a beszámolók szerint még a pénteken történt, soha sem tapasztalt, rendkívüli károkat okozó katasztrófát is nagy fegyelemmel veszi tudomásul. A Google egyébként speciális keresőportált nyitott, ami összeköttetésben van a nemzetközi szervezetek adatbázisával is, bárki felírhatja annak a nevét, akit keres.

A károk egyelőre felmérhetetlenek, a japánok maguk is csak szombat reggelre szembesültek valójában azzal, hogy mi is történt. Volt olyan észak-keleti település, ahol egész vonatok tűntek el, máshol olajfinomító gyulladt ki s azóta is lángol egy várost pusztítva, a víz autópályákat sodort el. Zavarok vannak a belföldi légi és vasúti közlekedésben, Két repülőtér azonban fogad nemzetközi járatokat.

A gazdaságban okozott pusztítást nyilván hosszabb ideig tart majd felbecsülni. Csak összehasonlításként, az 1995-ös kobei földrengés 2,5 százalékkal vetette vissza a GDP-t, s hét évig tartott a helyreállítás. A világ nagyon sok országa siet Japán megsegítésére, az első külföldi mentőalakulat Dél-Koreából érkezett.

Négyszázra teszik a Japánban élő magyarok számát. A nagykövetség tudomása szerint csak néhányan vannak, akikkel nem sikerült felvenni a kapcsolatot, de úgy tudják, hogy Fukusima térségében nem éltek magyarok. A magyar külügyminisztérium azt javasolja, hogy lehetőség szerint egyelőre ne utazzanak magyarok Japánba.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!