Velő, virsli, pörkölt, rántotta, nutella, lekvár, kolbász. Ezek mind kerülhetnek töltelékként a lángosba. A felsorolásnak csak a fantázia és leginkább az ízlés szab határt. Az egyre kelendőbb és elsőre talán bizarrnak tűnő töltelékek és feltétek ellenére azonban még mindig a sajtos-tejfölös a legnépszerűbb. Utánajártunk, mi a jó lángos titka.

 
Kovalcsik Pál lángossütödéje népszerű a Flórián téri, óbudai aluljáróban - Fotó: Kállai Márton

Elsőre nem tűnik bonyolult ételnek: a tészta lisztből, élesztőből áll, amelyhez olajat, vizet, sót, cukrot, esetleg kefirt kell adni, a nyers gömböket kelni hagyjuk, majd a nyújtás után kisütjük. Ehhez képest nem nehéz tocsogó, ízetlen, nyers, „zsírkorongokba” belefutni. Ugyanis olyan „apróságok” is számítanak, mint például a liszt minősége és állaga, ez utóbbi ugyanis a nyári forróságban megváltozik és nehezebb vele dolgozni.

Napi 10-12 órát állni egy néhány négyzetméteres, 30-40 fokos, olajszagú helyiségben és tésztát gyúrni, nyújtani, sütni nem könnyű feladat. Kovalcsik Pál mindezt tíz éve teszi, ráadásul nagy odafigyeléssel és lelkesedéssel. Jutalma a kígyózó sor és a rengeteg visszatérő vendég. A kétgyerekes szakács egyedül kezdte a lángossütést az egyik óbudai aluljáró kis bódéjában, ma már viszont három kollégájával együtt készíti a korongokat reggel hét és este hét között. A boltvezető szerint a magyarok mindenre vevők, így az extrém ízesítésekre is van kereslet. „Mi inkább a hagyományosabb ízeket kínáljuk, a töltött lángosba hagyma, bacon és sajt kerül, de bolognai szószos és füstölt tarjás típus is létezik, persze kívánságra bármilyet elkészítünk, mostanában egyre többen kérnek nutellásat és baracklekvárosat” – mondja Kovalcsik Pál. Ez nem is annyira meglepő, mint amilyennek elsőre tűnik, hiszen az ókori rómaiaktól, de legkésőbb a törökök idejéből származó hungarikumnak vélt lángos tésztája a fánkéhoz hasonló. Illetve egyfajta kenyértészta is, a „jó kenyeret pedig sosem unja meg az ember”, állítja a szakember, aki ennek tulajdonítja, hogy a mai napig nem lett torkig a lángostól.

És egyre többen szeretik az országhatárainkon túl is. Közelebb – Bécsben, Berlinben –, illetve távolabb is – Új-Zélandon, Kanadában, Szingapúrban is kapható már az olajos „csemege” vagy legalábbis a helyi változat. Legutóbb pedig egy olyan magyar fiatalemberről szóltak az amerikai hírek, aki New Yorkban mozgó büféjéből kínálja a „feszített tésztát”. Járja a városokat és árulja a például szűzpecsenyével, savanyú uborkával, csípős paprikával és csilivel töltött krumplilángost.

Egy sima lángos 350, egy töltött 600 kalória

 

A jó lángos titka:
-  Megfelelő minőségű liszt és olaj
-  Az olajat naponta cserélni kell
-  Az összetevők helyes aránya
- A kellő dagasztási idő
-  A megfelelő sütési hőfok
-  És egy apró, „szakmai” trükk

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!