Már másfél éve tudjuk, hogy „keleti szelek” fújnak, de az elmúlt két hét eseményeiből arra lehet következtetni, hogy már nem is a messzi Kína, hanem a Közel-Kelet befektetőitől várja a magyar kormány a gazdasági fellendülést. Orbán Viktor miniszterelnök októberi látogatása Szaúd-Arábiában még nem volt feltűnő, de az, hogy Rogán Antal, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke, V. kerületi polgármester és Habony Árpád, Orbán Viktor legfőbb tanácsadója kedden és szerdán rejtélyes látogatást tettek az Egyesült Arab Emirátusokban, míg a múlt héten Orbán Viktor Libanonban tárgyalt, már figyelemreméltó.
Habonyról a helyi hírügynökség azt írta, a Semmelweis Egyetem képviseletében érkezett, hogy az Öbölmenti Orvosi Egyetem és a SOTE közötti együttműködést segítse elő, de mint kiderült a magyar intézmény nem tudott róla, hogy delegációt küldött volna Abu-Dzabiba. Rogán Antal egy nyilatkozatot adott ki, hogy eloszlassa az útja körüli félreértéseket.
„A látogatás a diplomácia szóhasználata szerint magántermészetű, a program azonban hivatalos, a találkozók az üzleti szféra és a kormányzat vezetőivel zajlottak le. Az út a február végén az Országgyűlés elnökével közös hivatalos látogatás előkészítését, az előzetes kapcsolatfelvételt szolgálta” – írta a közleményben. Majd péntek este az ATV Egyenes beszéd című műsorában láthatóan zavarban azt nyilatkozta, az út célja „egyfajta gazdasági kapcsolatteremtés volt”: úgy érkezhessenek majd meg a hónap végén Kövér Lászlóval, hogy már ismernek ott néhány embert, akivel konkrét tárgyalásokat tudnak folytatni. A politikus azt is elmondta, hogy a helyi kereskedelmi kamara elnöke szerint Magyarország elsősorban az egészségügyi oktatás és az agrárszektor miatt lehet érdekes az Emirátusok számára. Az nem derült ki, hogy pénzügyi kapcsolatokról, netán Abu-Dzabi magyarországi befektetéseiről volt-e szó. Az meg végkép rejtély: vajon a magyar kormányfő nyilvánosság előtt igen ritkán feltűnő tanácsadója mit keresett Abu-Dzabiban. Az Index közlése szerint Habonyt és Rogánt elkísérte Szalay-Bobrovnicky Kristóf a Századvég Alapítvány új vezetője. Az internetes újság azt is tudni véli hogy a fideszes politikusok útja összefügghet Orbán kormányfő későbbi látogatásával, és a fő témája magyar államkötvények vásárlása volt.
De ennél is elgondolkodtatóbb a miniszterelnök libanoni útja, amelynek célja az volt, hogy Orbán Viktor részt vegyen a Demokratikus Középpártok Internacionáléján, amelyre mintegy száz európai, ázsiai, amerikai középpártot hívtak meg, és hogy fejlessze a libanoni-magyar gazdasági kapcsolatokat „különös tekintettel kereskedelmi területen”. A konferencián a magyar kormányfő beszédet mondott, ahol kiemelte: a demokrácia „nem fordulhat szembe a társadalom kulturális és szociális igényeivel”. Hogy ezen mit is értett, homályos, az viszont tény, hogy az út időzítése elég rossz volt. Ugyanis a libanoni kormányt a Hezbollah támogatja, amely annak ellenére, hogy az utóbbi időben tartózkodik a terrorcselekményektől, Irán befolyását igyekszik növelni a Közel-Keleten. Orbán találkozott például Nabih Berrivel, a libanoni parlament elnökével is, aki alapítója volt az Amal milíciának, amely mára párttá szelídült, de Berriről tudni lehet, hogy egy olyan befektetői csoportot irányít, amely Irán számára szerzi be azokat a technikai eszközöket és árukat, amelyek importját az EU és az USA is évek óta tiltja. A magyar miniszterelnök – akinek az elmúlt hónapokban komoly vitái akadtak az EU-val – látogatása pedig éppen arra a hétre esett, amikor a unió olajembargót vezetett be Irán ellen, így ha nem is volt szándékos, még egy negatív üzenetet küldtek Brüsszelnek.
Nincs határozat Szíria ellen
Megvétózta Oroszország és Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) azt a határozatot, amelyben a testület elítélte volna a szíriai kormány erőszakos fellépését a tüntetőkkel szemben. A BT tegnapi rendkívüli ülésén tárgyalt tervezet az Arab Liga békejavaslatait tartalmazta, és a civilek elleni erőszak és a diktatórikus kormányzás miatt lemondásra szólította fel Basár al-Asszad elnököt. Közben a szíriai kormány erői tankokkal és aknavetőkkel löveti Homsz városát, az ellenzék központját; legalább 250 ember meghalt. A lázadók nem tudták a segélyszállítmányokat – többek között vérkészítményeket – eljuttatni a katonák által teljesen körülzárt városba.
A BT már októberben is megpróbált fellépni az ügyben, de Kína és Oroszország akkor is ellenszegült. Oroszország rendszeresen fegyvert szállít Szíriába. A legújabb tervezetet Szergej Lavrov orosz külügyminiszter éles hangú nyilatkozatában ítélte el még a szavazás előtt. Alian Juppé francia külügyminiszter szerint „történelmi felelőssége van annak, aki megvétóz egy ilyen határozatot”.
Szíriában márciusban kezdtek el tüntetni a 48 éve tartó szükségállapot, a Baász párt és az Asszád-család diktatúrája ellen. A tüntetéseket a kormány erőszakkal akarta elfojtani. Jelenleg 5400 főre becsülik a halottak és 14 ezerre a bebörtönzöttek számát. Szíriában az Iránnal jó kapcsolatot ápoló kisebbségi síita politikai elit uralkodik a szunnita többségén, ezért a konfliktus az egész közel-keleti régió stabilitását érintheti.
(Sz. Á.)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
