A kormány mindennap páros lábbal rúg bele a médiába, ebbe a sorba illik a reklámadó emelésének tervezett, majd átdolgozásra gyorsan visszavont tervezete is – mondja Polyák Gábor médiajogász.
A tragikus szappanopera legújabb fejezete, hogy a Fidesz egy héttel a benyújtása után visszavonta a jelenlegi, 5,3 százalékos reklámadót 9 százalékosra emelni hivatott törvénytervezetet.
Sőt! A kormánypárti nyilatkozatok szerint már a 9 százalékhoz sem ragaszkodnak. Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető egyenesen arról beszélt: szeretnék, ha csökkenne a reklámadó.
Ez a fordulat, valamint az arra való hivatkozás, hogy az átdolgozásra amiatt van szükség, hogy a szabályozás megfeleljen az Európai Bizottság állásfoglalásának, Polyák Gábor szerint arra enged következtetni, hogy a várható új javaslat már – összhangban a bizottsági javaslattal – egykulcsos lesz, és a jelenlegi 5,3 százaléknál alacsonyabb. A 100 millió forint feletti reklámbevétel után fizetendő 5,3 százalékos kulcs alapján befolyó mindössze tízmilliárdos nagyságrendű adóbevétel a költségvetés egészéhez képest amúgy is elenyésző, azt „nem gazdasági racionalitás, még csak nem is a bevételszerzés, hanem a szimpla politikai bosszú hívta életre”. (Az RTL Klubra próbált a kormány akkor csapást mérni, mellesleg a lépés az akkor már a hírek szerint Orbán Viktorral feszült viszonyban álló Simicska Lajos médiabirodalmát is érzékenyen érintette – ennek következménye volt a G-nap, majd Orbán és Simicska látványos szakítása.)
Polyák Gábor szerint egy lehetséges forgatókönyv, hogy az Európai Bizottságnak is megfelelve egykulcsossá alakítják az adót, vagyis fizetnie kell a 100 milliónál kisebb adóbevételt elérő médiavállalkozásoknak is – legfeljebb nem 5,3, hanem mondjuk egységesen 4 százalékot.
Ám – hívta fel a figyelmet a médiajogász – a kormány által várhatóan adócsökkentésként kommunikált lépés valójában „végleg kinyírja a hatalomhoz nem lojális, talán még csak nem is politizáló sajtó maradékát is”, miközben a piacnak „a reklámbevételeit közpénzből, bőséges állami hirdetések útján szerző szereplőinek a változtatás nem oszt, nem szoroz”.
Úgy véli, „a maradék, a túlélésért küzdő piaci szereplő, ha nem is zár be, de kénytelen lesz költséget csökkenteni, újságírókat elbocsátani”, vagy olyan megszorító intézkedéseket hozni, amely – ha nem is azonnal, de – végső soron ellehetetleníti a működésüket. Vagyis a kormányt az vezethette – állítja Polyák Gábor –, hogy ha már az RTL-t nem tudták ellehetetleníteni, akkor mindenki másnak legyen rossz. „Ha lenne Magyarországon Alkotmánybíróság, amire lehetne számítani, és ez a törvényjavaslat elé kerülne, akkor az nem mondhatna mást, minthogy ez a törvény a médiának az Alaptörvényben rögzített sokszínűségét súlyosan veszélyezteti” – véli ki a médiajogász.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!