Bár korábban pénzügyi szempontból a magyar társadalomra az erősen kockázatkerülő magatartás volt jellemző, az utóbbi három évben azonban úgy tűnt, a fogyasztók kezdték feladni óvatosságukat. Egyre több lett a hitel, a túlvállalás, a túlköltekezés. Mindemellett a pénzügyi szokásokat tekintve új csoportok kialakulását figyelhetjük meg.
Dr. Törőcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem marketingprofesszora szerint a magyarok pénzügyi kultúrája egyelőre fejletlen. Kevesen veszik figyelembe, hogy az, ami ma örömet okoz nekik, hosszú távon nagy áldozatokat is követelhet. – Sokan gondolták a hitelek felvételekor, hogy gond nélkül tágíthatók kereteik, hogy minden jár nekik. Ilyenkor megesett, hogy mérlegelés nélkül ugrottak bele akár 30 éves hitelekbe, vagy túlköltötték magukat. Félretett pénz hiányában, szűkös keretek közt a meggondolatlan kiadások, akár az apró „kütyük” megvásárlása többet árthat, mint amennyit használ – nyilatkozta a professzor.
Mindezek mellett talán nem is meglepő, hogy a túlköltekező társadalom megtakarítási képessége csökkent az utóbbi időben, ez derült ki a Raiffeisen-GfK 2011. januári értékeléséből is. A kutatás kimutatta, hogy a többség még mindig bankbetétek formájában igyekszik biztonságba helyezni a pénzét. Emellett, habár ez a kockázatosabb megtakarítási forma, az elmúlt hónapokban növekedtek a lakossági értékpapír-befektetések. Az elemzés szerint főként az 50 év felettieknek és a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek vannak megtakarításai. Lakás- és autóvásárlásra, vagy utazásra kevesebben spórolnak. A legtöbben váratlan kiadásokra, gyermekeik jövőjére, illetve saját nyugdíjas éveikre tesznek félre. A bank kutatásából kiderül, hogy csupán a válaszadóik negyede készül idős korára önkéntes magán-nyugdíjpénztári megtakarításokkal vagy ingatlanbefektetéssel, míg többségük inkább tartósan lekötött bankbetétekkel spórol. A felmérés ugyanakkor kimutatta azt is, hogy a közelmúlt változásai pozitív hatással lehetnek a pénzügyi tudatosságra. A szakértők szerint a nyugdíjrendszer átalakulása felhívta a figyelmet az öngondoskodás fontosságára. Sokan szembesülhettek vele, hogy a hosszú távú megtakarítások létszükségletté válhatnak a jövőben, amelyet az egykulcsos adózás, és a családi adókedvezmények bevezetése még inkább erősíthet.
Ugyanakkor Dr. Törőcsik Mária is úgy látja, az utóbbi időben egyre tudatosabban és tájékozottabban kezeljük a pénzünket. Ez derült ki az általa vezetett, az OTP Alapkezelő megbízásából készült kutatásból is. A vizsgálat célja az volt, hogy felmérjék a magyar társadalom különböző rétegeinek pénzügyi szokásait, ismereteik szintjét. Az eredmények azt mutatják, életstílusunk és pénzügyeink között gyakran szoros összefüggés van, emellett új, korábban célzottan nem figyelt vásárlói csoportok is kialakultak. Olyan csoportok ezek, melyek mind anyagi helyzetük, mind pénzköltési szokásaik alapján jól elkülöníthetőek egymástól. A kutatás az új viselkedési és fogyasztási szokásokkal bíró rétegek motivációját, pénzügyekhez való hozzáállását is feltérképezte. Az új trendcsoportok vásárlási, költési szokásaik alapján jól lehatárolhatók, de többségükben nem túl nagy, maximum 5 százalékos nagyságrendű rétegek. Az elemzők szerint azonban ezek a kisebb, sokszínű és specifikus csoportok a jövőben meghatározó szerepet töltenek majd be a fogyasztói társadalomban.
– Általánosságban elmondható, hogy tudatosabban vásárolunk, mint korábban, az olcsóság azonban még mindig fontos szempont – tudtuk meg a szakértőtől. A jelenség véleménye szerint a jellemző jövedelmi viszonyokkal és a válsággal hozható összefüggésbe. A lehetőségek és az anyagi források csökkenésével ugyanis csökkent az igényszint is. A kevésbé drága termékek előnyt élveznek a fogyasztók körében, még akkor is, ha az olcsóság esetenként a minőség rovására megy. Mindenki vágyik egy kis luxusra, ha pedig azt elérhető áron kínálják, könnyebben megveszi. Ráadásul sokan gondolják, hogy egy eredeti márka és a másolat közti különbség mások számára nehezen kiszúrható, így bátrabban vásárolnak hamisítványokat. A legfőbb probléma az, hogy ez még olyan termékek esetében is előfordul, melyek akár az egészségre is ártalmasak lehetnek (gyógyszerek, kozmetikai készítmények stb.)
Vannak tudatos vásárlók, ám Dr. Törőcsik Mária szerint jó lenne, ha többen lennének. Ezt azonban tanulni kell, a tudatosságra rá lehet szokni. A családok többet beszélhetnének a pénzügyeikről, a szülőknek meg kéne tanítaniuk a gyerekeknek, hogyan bánjanak a pénzükkel. De az iskolai oktatásban is fordíthatnának nagyobb figyelmet arra, hogy megtanítsák a diákoknak, mi is az az öngondoskodás. A gazdasági válság ebből a szempontból tapasztalatszerzésnek nem volt rossz, mivel így a fiatalok is megérezték, milyen az, amikor valamiből (jelen esetben pénzből) hiány van.
Speciális fogyasztói trendcsoportok
TIGRISNŐK: karrierorientált, 40 év fölötti nők, akik gyakran egyedülállóak, rendkívül jól tájékozottak, ezért határozottan és önállóan döntenek pénzügyeikben is.
LUXUSASZKÉTÁK: magas jövedelmű, azonban a hivalkodó luxustermékekről önként lemondó, pénzügyeikben főként biztonságot kereső fogyasztók.
ÚJIDŐSEK: modern gondolkodású, aktív életet élő nyugdíjas korú fogyasztók, akiknek van elkölthető pénzük és odafigyelnek befektetéseikre is, kritikusabbak a fiatalabb korosztályoknál.
SZUBJEKTÍV „SZEGÉNYEK”: olyan viszonylag jó jövedelemmel, de kevés szabadon elkölthető pénzzel rendelkező csoport, melynek tagjai rosszabbul élik meg helyzetüket, mint amilyen az valójában, mert viszonylag magas eladósodottsági szint jellemzi őket.
(OTP Alapkezelő megbízásából készített pénzügyikultúra-kutatás alapján)
Egy hirtelen jött nagyobb összeget (örökség, lottónyeremény) a Raiffeisen-GfK kutatás szerint a megkérdezettek közel harmada (31%) lakásfelújításra fordítana, ugyancsak közel egyharmaduk (29%) pedig bankba tenné, hogy kamatozzon.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
