Egyre kövérebb kappanhájat ereszt a magyar költségvetés, mely már az első öt hónapban túllépte az egész idei hiánytervet. Az Európai Bizottság a túlköltekezésre figyelmeztetett, míg a kormány a magánnyugdíjkasszából befolyó egyszeri bevétellel kívánja helyrebillenteni a kizökkent büdzsét.
Orrnehéz a magyar költségvetés: a kiadások az év elején tornyosulnak, míg a bevételek az utolsó hónapokban tetőznek. Ezért azon már fel sem szisszentek az elemzők, hogy idén az elmúlt évtized legmagasabb februári államháztartási hiányával kellett szembesülnünk. Adódott a magyarázat, hogy év elején magas a kamatkiadás, hogy ilyenkor rendszerint alacsonyak a központi költségvetés adóbevételei (áfa, személyi jövedelemadó). Sőt az idei adókedvezmények még tovább csökkentették az szja-befizetéseket. Gyanakodásra adhatott okot, hogy eltűntek az olyan korábbi év eleji tételek, mint például a 13. havi nyugdíj, ami 200 milliárd forintos megtakarítást jelentett. De ha orrnehéz, hát orrnehéz – belenyugodtunk.
Csakhogy: májusban is tovább nőtt az államháztartás hiánya, amely az idei év első 5 hónapjában az egész évre tervezett mutató 105,4 százalékára emelkedett. Erre is van azért még magyarázat, nevezetesen a sok úgynevezett egyszeri tétel, ami miatt most évközben nehéz megítélni a gazdasági kormányzat valós teljesítményét. Mindjárt itt van a személyi jövedelemadó átalakítása, melynek nem is az 500 milliárd forintra becsült összhatása kuszálja össze a szálakat, hanem a gazdaságtervezésben szokványosnak mondható plusz/mínusz 5 százalékos hibahatár, ami rögtön 50 milliárdos „mozgásteret” teremt. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a különadók hullámszerű hatása sem segíti a tisztánlátást.
De az már tényleg joggal ad találgatásra okot, hogy vajon miért számol a kormányzat június hónapban 500 milliárdos gigadeficittel? Talán valamelyik állami cég felhalmozott adósságának szanálását könyvelhetik el ebben a hónapban?
Az idei költségvetési pályáról biztosabbat akkor lehet mondani, ha az év második felében megérkeznek az állami nyugdíjrendszerbe visszatereltek korábbi magánnyugdíj-megtakarításai. Ez a 2800 milliárd forintra becsült vagyontömeg jó esélyt nyújt arra, hogy újra normális mederbe terelődjenek a költségvetési folyamatok. Az persze továbbra is kérdéses, hogy milyen extrakiadást tervez a kormány júniusban, hiszen akkor már a magánnyugdíj-átutalások első hullámának érződnie kellene, mégis csúcsdeficittel számolnak az első nyári hónapban.
A költségvetés átláthatóságának hiánya, a fiskális pálya tervezhetőségének lazulása s a túlköltekezésre utaló jelek nemcsak itthon keltenek aggodalmat. Nem véletlenül figyelmeztetett a lazuló költségvetés veszélyeire minapi ország-ajánlásában az Európai Bizottság, amely további intézkedéseket tart szükségesnek, hogy tartani lehessen a vállalt költségvetési pályát.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
