Soha korábban nem látott szintre emelkedett szeptemberben az államháztartás időarányos hiánya, de az államosított magánnyugdíjvagyon év végére visszabillentheti a mérleget. A jövő évi kilátásokon azonban ez sem segít: egyre valószínűbb, hogy recesszió jön, s a nyugdíjkassza elköltése után a kormány nem is nagyon tudja majd miből élénkíteni a lassuló gazdaságot.
Lassan konszenzusos véleménynek számít, hogy jövőre Magyarországon recesszió lesz, vagyis nem csupán lassul a gazdasági növekedés, hanem kifejezetten gazdasági visszaesés következik.
A kormány, amely továbbra is a GDP enyhén pozitív, 1-2 százalékos bővülésével számol, kezd magára maradni véleményével. A gazdasági visszaesést vetítik előre a csalódást keltő ipari termelési adatok is, melyek alapján valószínűleg már az idei ősz mínuszos negyedévet hozhat.
A jövő évre vonatkozó elemzői borúlátás főként azon alapszik, hogy a vártnál is lassabb az eurózóna növekedése, s 2012-ben még a magyar gazdaságot eddig húzó Németország is 1 százalék alatti növekedést produkálhat. Ezt a fékező hatást a régóta várt hazai autóipari beruházások sem tudják ellensúlyozni. A belső keresletre pedig továbbra sem lehet építeni: a lakosság a hitelei visszafizetésével van elfoglalva, így esélye sincs a fogyasztása bővülésére. A kormányzati megrendelésektől sem várhatunk sokat, az idén ugyan a magánnyugdíjkassza terhére még élénkíthette a gazdaságot a kormány, de jövőre már csak a megszorítások maradnak. A hitelből történő fogyasztás és beruházás pedig azért zárható ki, mert a bankokra mért kormányzati „csapások” (bankadó, devizahitel végtörlesztés) éppen a kiszáradt hitelpiac újra zöldülését késleltetik.
Az infláció meglódulásával is számolni kell az idei év utolsó hónapjaitól, a már bejelentett adóemelések (jövedéki adók, népegészségügyi termékadó) miatt, a jövő elején pedig az áfakulcs 27 százaléka adhat további lendületet a pénzromlásnak. Így 2012 első felében az 5 százalékot is megközelítheti a drágulás. Szerencsére a hatás várhatóan csak átmeneti lesz, mert a lakosság jelenlegi jövedelmi helyzetében a vállalatok vélhetően csak korlátozottan tudják az áremelési törekvéseiket érvényesíteni. De ezzel együtt is, amíg a múlt hónapban 2,9%-os éves inflációt vártak 2012 végére az elemzők, a mostani konszenzus már 3,9%. Azt lehet mondani, hogy legalább egy évvel eltolódik a jegybank által kitűzött 3 százalékos inflációs cél elérése.
Elindult a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány „büdzsémagyarázó” projektje: a közöskassza.hu.
A világ számos pontján már működő projekt meghonosításának célja: a büdzsé véglegesedéséhez vezető folyamat nyomon követése, illetve az egyes változások-módosítások mögötti érdekek érthetővé, átláthatóvá tétele. A nagy munkához a korábbi Költségvetési Tanács szakembereiből megalakított Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest adja a hátteret. Oszkó Péter, a Bajnai-kormány volt pénzügyminisztere, a közöskassza.hu projekt szakmai vezetője úgy fogalmazott: „a költségvetés közügy, amit mindannyiunknak joga van pontosan érteni”.
Történelmi csúcson a hiány
Az év első kilenc hónapjában még soha nem volt olyan magas az államháztartás hiánya, mint amit az idén produkált a kormányzat. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint szeptemberben 25,9 milliárd forinttal nőtt az államháztartás hiánya, így az a harmadik negyed végén elérte az 1570,6 milliárd forintot, amely a módosított hiánycél 132,6 százaléka. A központi költségvetés 2011. évi hiányának időarányosnál magasabb alakulását jellemzően egyes bevételek szokásostól eltérő időbeli lefutásai okozzák, mindenekelőtt az, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevételek 528,8 milliárd forintos összegének teljesítésére az év végi hónapokban kerül sor. Ezzel együtt – az NGM szerint – tartható a 2011. évi költségvetés hiánycél, s az év végére 1155,7 milliárd forintos hiányt jósolnak. A közlemény alapján úgy tűnik, már csak az államosított nyugdíjvagyon jelenthet fedezetet a kormány idei túlköltekezésére.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
