Könnyített lopás

Még átláthatatlanabbul folyhat el a pénz a kormány „barátainak” zsebébe a közbeszerzési törvény friss módosítása miatt, pedig a hosszú hétvége előtti napon benyújtott javaslat indoklása éppen a verseny élénkítéséről és a rendszer szigorításáról szól. A Transparency International (TI) közleménye szerint a jövő évi költségvetési törvényt megváltoztató módosítás még szélesebbre tárja a kaput a visszaélések előtt.

„A közbeszerzések területe jelenleg is nagyon ki van téve a korrupciónak, a TI becslése szerint az eljárások 70 százaléka valamilyen módon fertőzött. Az Európai Bizottság is rendre kifogásolja, hogy a magyarországi közbeszerzések körülbelül felében csak egy ajánlat érkezik, vagyis nincs verseny. (Az uniós átlag egyébként 5-6 ajánlat.) Ennek részben az az oka, hogy a cégek nem is fáradoznak az ajánlattétellel, mert az esetek többségében előre tudni lehet, hogy ki fog nyerni. Emellett Magyarországon nagyon gyakori, 13 százalék a hirdetmény nélküli közbeszerzés, ami gyakorlatilag a nyilvánosságtól teljesen elzárva zajlik” – mondja Nagy Gabriella a Transparency International közpénzügyi programjainak vezetője, aki szerint a tervezett módosítások csak tovább rontanak a helyzeten.

A szakértő szerint a módosítás teljesen logikátlan, például az áruk és szolgáltatások esetében megszünteti azt a lehetőséget, hogy nyilvános hirdetmény nélkül folytassák le a közbeszerzést. Ez önmagában valóban szigorítást jelent, egészen más megvilágításba kerül viszont azzal, hogy a nagy értékű építési beruházások esetén 100-ról 300 millió forintra emelték az értékhatárt, ami alatt nem muszáj meghirdetni a közbeszerzést, vagyis egyszerűen meghívhatják a pályázókat.

Az is újabb melegágya a közpénz elsíbolásának, hogy a javaslat értelmében az eddigi 8 millió helyett már 15 millió forint értékhatár alatt nem kell közbeszerzést kiírni az áruk és szolgáltatások vásárlása esetén. Építési beruházásoknál pedig az eddigi 15 millió forintos értékhatár 25 millióra emelkedik majd. A kormány szerint erre azért van szükség, hogy az alacsony értékű szerződések esetében ne kelljen a bonyolult szabályokat alkalmazni, a TI szerint viszont pont ezeknek az esetében a legnagyobb a korrupciós kockázat, itt a legátláthatatlanabbak a beszerzések. A közpénzt költő minisztériumok, állami vállalatok sokszor trükkökhöz folyamodnak, és a törvényt kijátszva feldarabolják a beszerzéseiket, az alsó értékhatár megemelésével még több lehet a visszaélés.

A javaslat egyik legproblémásabb újítása, hogy eddig azok a cégek, akik legalább 25 millió forint összegű európai uniós vagy magyar állami támogatásban részesültek, kötelesek voltak közbeszerzéseket kiírni, ez a határt most 40 millió forintra emelnék. Ráadásul a kormánynak jogában állna, hogy mentességet adjon ez alól, gyakorlatilag azt a céget oldhatná fel a közbeszerzési kötelezettség alól, akit csak akar. „Kíváncsiak leszünk, kik fogják megkapni ezt a mentességet, ez gyakorlatilag egy törvényben rögzített lehetőség a visszaélésekre” – teszi hozzá Nagy Gabriella.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!