Jelenleg már az ötödik helyszínnél tart a budapesti szuperkórház terve: most éppen a XI. kerületben, az M1–M7 bevezető szakaszánál, az őrmezői lakótelepnél lévő, Dobogó nevű városrészbe jelölte ki a kormányzat. Annak ellenére, hogy a szakma ágál ellene.
„Pontosan annyira biztos ez a helyszín, mint az eddigiek, szakmailag sem megfelelő, ahogy megközelíthetőség és gazdaságossági szempontok alapján sem alkalmas szuperkórháznak” – mondta lapunknak Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője. Az újbudai terület egy része egy kormányközeli vállalkozóé és annak cégéé: a hatályos tulajdoni lapok szerint a mintegy 8,8 hektáros területnek Tamás László és lányával közös cége a tulajdonosa. A vállalkozó a Magyar Nemzetnek minderről csak ennyit mondott: „nem tudok semmit, arról nem tudok semmit, nem válaszolok”. Az index.hu szerint Tamás László most is két önkormányzattól kap fizetést: a fővárosi pénzügyi és ellenőrző bizottság tagja, Kőbányán pedig a gazdasági és pénzügyi területért felel. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, 5 milliárd forintért lehet megszerezniés közművesíteni az ingatlant. A kijelölt területből 10 hektár Újbuda önkormányzatáé, egy 5,5 hektáros erdő a Pilisi Parkerdő Zrt.-é, a többi telek tulajdonviszonya egyelőre rendezetlen.
Októberben kormányhatározat írta elő a szuperkórház legújabb helyszíneként a XI. kerületi Dobogó nevű városrészt. A tervkoncepció elkészítésére Noll Tamás Ybl-díjas építészt kérték fel „annak érdekében, hogy a dél-budai centrum mind egészségügyi, mind építészeti értelemben jelentős beruházás legyen”. Holott az Egészséges Budapest Program Dél-budai Centruma néven futó tervet több egészségpolitikus is bírálta, főként azért, mert a szakmával nem történt egyeztetés.
Szakértők és az érintett minisztériumok újabb vizsgálatokat szorgalmaznak (például környezetvédelmit, hidrológiait), hogy egyáltalán lehet-e a helyszínen kórházat építeni. Ráadásul azt a kórházfejlesztések előkészítéséért felelős miniszteri biztos, Cserháti Péter a Hír Tv-ben elismerte, hogy a szakma a Tétényi úti Szent Imre Kórház mellett döntött (volna). Szerinte a szuperkórházak működtetését telephely-összevonásokkal fogják megoldani.
László Imre, a DK egészségügyi szakpolitikusa a Klubrádióban azt mondta, hogy a szuperkórház építése kizárólag az emberek butításáról szól. Horváth Csaba is hasonló véleményen van: szerinte a kormány figyelemelterelésre használja a szuperkórházat, 2018-ig egy kapavágás sem történik ott. Ami tény: a Szent Imre Kórházat néhány éve újították fel, bővítettek – többnyire uniós pénzből.
„A 60-70 milliárdos zöldmezős beruházás helyett 6-10 milliárdot kellene a Szent Imre Kórházra költeni, és máris megfelelő lenne szuperkórháznak. Ráadásul az alapprobléma, az egészségügy alulfinanszírozottsága nem oldódik meg új létesítményekkel” – véli az MSZP-s politikus.
Szintén az újbudai helyszín ellen szól: természetvédelmi területről van szó. Keserűvízbázis-lelőhely: 14 kútból termel ki és palackoz gyógyvizet patikáknak egy magáncég. Ráadásul a terület tömegközlekedéssel nehezen megközelíthető: a Balatoni, illetve a Kőérberki úton lehet eljutni, a Kelenföldi pályaudvar és Kamaraerdő között közlekedő két buszjárattal.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere azt mondta, a kórházhoz autópálya-lehajtókat is terveznek. A Hír Tv egyik összeállításában az is elhangzott: Észak-Buda ellátása nem megoldott, amíg nem épül meg az M0-s körgyűrű északi szakasza, erre viszont 2020-ig nincs esély.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!