Kozmikus bomba. - Bele sem gondolunk, de ahogyan az autók karamboloznak egymással a Földön, úgy ütköznek az égitestek is a világűrben. Nem is ritkán, hatásuk pedig pusztító is lehet.
Eugene Shoemaker geológus és csillagász az 1960-as években elhatározta, hogy felderíti azokat aszteroidákat, amelyek keresztezik a Föld Nap körüli pályáját, vagyis veszélyesnek minősülnek, ám ma sincs olyan ember, aki pontosan tudná, hány kozmikus bomba száguld felénk. Az aszteroidák egyszer csak felbukkannak, valahol a Naprendszer peremén, és jönnek.
Idén februárban 345 ezer kilométerre – vagyis szinte olyan messze, mint a Hold – száguldott el bolygónk mellett egy 25 méter átmérőjű szikladarab. Most elcsusszant mellettünk, de 2046-ban, amikor visszatér, nagyobb lesz az esélye annak, hogy eltalálja a Földet (1:1 millióhoz), minthogy eltaláljuk az ötös lottó számait – erre ugyanis csak 1:44 millióhoz az esélyünk.
Ám lehet, ezt megelőzi egy másik kődarab, 2044 elején, akkor ugyanis egy majdnem kétszer ekkora átmérőjű szikla 1:909 találati aránnyal veszi célba a Földet. Kitörhet némi pánik, lehet, a földet érés előtt felrobbanna, de nem okozna akkora katasztrófát, mint a 65 millió évvel ezelőtt becsapódott, 14 km átmérőjű meteorit, amely kipusztította a földi élet 75 százalékát.
Eugene Shoemakert is érdekelték a kráterek, ő bizonyította be, hogy a mai Arizona területére 30-50 ezer évvel meteorit csapódott, emlékét a Barringer- kráter őrzi. Az 1960-as Apolló-program űrhajósai ezen a vidéken gyakorolták a holdraszállást, köztük Eugene Shoemaker is. Ő lett volna az első tudós, aki a Holdra léphetett volna, de egészségi állapota ezt nem tette lehetővé. Hatvankilenc éves korában autóbalesetben halt meg, és a NASA, annak tiszteletére, amit az emberiség védelmében és a tudományért tett, hamvait egy kapszulába tette, és fellőtte az űrbe. Ő az első ember, akit a Holdon temettek el.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!