Régi vágya minden tudósnak és kutatónak, hogy minél gyorsabban eljuttasson embereket egyik helyről a másikra. Írók és fantaszták már régen megoldották ennek problematikáját, megalkották a szupergyors csöveken száguldó kapszulák rendszerét, amelyekben úgy suhannak az utazók, ahogyan a strandcsúszdák zárt csövein kanyargunk a mély víz felé.
Nos, elméletben mindez már nem csak a filmekben lehetséges, az emberiség egy fokkal közelebb került a megoldáshoz. A Tesla elektromos autókat gyártó cég tulajdonosa, Elon Musk ugyanis már évek óta dolgozik egy gigantikus csőposta fejlesztésén. Neve is van: hyperloop, amit magyarul aligha fordítanak úgy, hogy hiperhurok, hiszen mégiscsak csővasút.
A rendszer lényege egyszerű: a csőben légpárnákon siklanak a kapszulák, és a bennük utazóknak különös élményben lenne részük: hangsebességhez közeli gyorsasággal utaznának. Összehasonlításul: a világ leggyorsabb vasútjai 360–600 kilométert tesznek meg óránként, a csővasút viszont akár 1220 km/óra sebességgel is száguldhatna.
Ez körülbelül azt jelentené, hogy mindössze egyetlen óra alatt Genfbe érnek Budapestről, és 1 óra 05 perc alatt Isztambulba. Összehasonlításul: ma vasúton több mint nyolc óra alatt lehet eljutni Budapestről a mindössze 400 kilométerre lévő Kolozsvárra. Musk csővasútja azonban olyan gyorsan suhanna, hogy ha nem lenne csőben, s még szárnyakat is kapna, alighanem repülne.
A zárt láncú hálózatot csakis gépek irányítanák, automata vezérelné a be- és kiszállást. A tervek egyelőre csak az asztalon, képernyőn láthatók, mivel megvalósítása jelentős költségeket emészt fel, de Musk álma alighanem már a közeljövőben valóra válhat. Egyetlen nehézséget az okozna, hogy az utasok közül minden bizonnyal nem csupán a bezártságtól félők mondanák azt, hogy lassan járj, tovább érsz…
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!