A kormányzatot behálózni látszó kor- rupció kérdése jószerével az egyetlen kampánytéma, amely kihallatszik a köz- pénzből finanszírozott sorosozásból. Hódmezővásárhely után már az is látszik, az állami-családi, bűnszervezetben elkö- vetett költségvetési csalás gyanúja a bi- zonytalanokat is kiugrasztja a fotelből.
Ráadásul – vagy éppen ezért – a kor- rupció elleni fellépés képes egységbe kovácsolni az MSZP–LMP–Jobbik triót is, képviselőik együtt mentek Kalocsára Elios-dokumentumokért. De jó ötlet-e az ellenzéki pártok által javasolt korrupció- ellenes ügyészség, ha ez azzal a veszéllyel járhat, hogy onnantól két Polt Péter ül két vádhatóság élén, ne adj’ Isten vállvetve szabotálva a bűnüldözést?
Hatóság helyett hatékonyság
A Transparency International (TI) Ma- gyarország évek óta ellenzi a korrupcióel- lenes ügyészség felállítását. Ligeti Miklós jogi igazgató közlése szerint azért, mert szerintük a meglévő hatóságokat kell rendbe tenni, és ha szükséges, megerősí- teni és „tisztességesíteni”.
„Emellett nemcsak az az érv hozható fel, hogy egy újabb ügyészség a meglévő sorsára juthat, hanem logikai érvek is megfogalma- zódnak. Magyarországon jelenleg tucatnyi azoknak az állami hatóságoknak a száma – az ügyészségtől a rendőrségig és annak nemzeti védelmi szolgálatáig, a NAV nyomo- zóhatóságától a titkosszolgálatokig, a kör- nyezetvédelmi, a közlekedési vagy a média- hatóságig –, amelyeknek korrupcióellenes hatáskörük van. Az információ, amiből dol- goznak, véges. Ebben a „túlhatóságosodott” környezetben egy újabb szervezet ugyanazt az információmennyiséget tudná használni. Elszívnák egymás elől az információt, és így egyikük sem lenne hatékony. Ezt a problé- mát egy újabb hatósággal nem lehet megol- dani” – magyarázta Ligeti Miklós.
Jó „poltpéterek” kellenek
A meglévő szervezeti és eljárási megoldá- sok működéséhez jó „poltpéterek” kelle- nek, fogalmazott a jogi igazgató. „Lenne mit javítani a szervezeti vagy az eljárási rendszeren, de nem új hatóság, hanem például közérdekű bejelentővédelem kell, amivel több információ keletkezhetne.” A kulcskérdés ugyanis az, hogyan szer- zünk információt a korrupcióról. Erről a jelenségről általában csak akkor lehet bíróság előtt, hatósági eljárásban felhasz- nálható bizonyítékot szerezni, ha valaki beszél, vagy ha van hatékony felderítési, ha úgy tetszik, titkosszolgálati módszer.
Ligeti Miklós úgy látja: az ügyészség- nek minden eszköz a rendelkezésére áll, amivel a jelenleginél hatékonyabban le- hetne üldözni a visszaéléseket. „Sokkal inkább a hajlandóság, semmint a képesség hiányzik. Elképzelhető, hogy a jelenleg nem elégséges hajlandóságot csak szer- vezeti vagy személyzeti változásokkal lehetne megteremteni” – mondta Ligeti Miklós.
Az igazgató szerint a legfőbb ügyész esetleges elmozdítása nem érdemi kérdés, mert a helyzet nem Polt Péteren, hanem a mindenkori legfőbb ügyészen múlik. „A magyar ügyészség demokratikus mű- ködésének viszonylagos gyengeségét az is mutatja, hogy a rendszerváltás óta két jelentős legfőbb ügyészi korszakról be- szélünk, Györgyi Kálmánéról és Polt Pé- teréről. A hosszú mandátumok kérdése is újragondolást igényel. Számos szervezeti változtatást is véghez kell vinni az ügyész- ségen olyan intézményi megoldásokért, amelyek a mindenkori legfőbb ügyészek- től függetlenül garanciálissá teszik a mű- ködést.”
Ez az a követelmény, amit a GRECO (az Európa Tanács által létrehozott Korrup- ció Elleni Államok Csoportja) úgy foglalt össze, hogy az ügyészségen belül is ki kell építeni a fékek és ellensúlyok rendsze- rét. Ez lényegesebb és fontosabb, mond- ja a TI-igazgató, minthogy létrehozzunk egy különös hatáskörű korrupcióellenes ügyészi szervezetet.
Megüzente a kormány
Ligeti Miklós szerint az Európai Ügyészi Hivatal- hoz csatlakozás – vagy Ma- gyarország esetében ennek elmulasztása – üzenet a kormányok részéről, hogy elhatározottak-e a nem- zeti szinten kezeletlenül maradó korrupció, visszaélés, az uniós források megcsapolása elleni hatékonyabb fellépés iránt. Arra a kérdésünkre, várha-
tó-e, hogy ebben a kormányzati felállásban az ügyészség elkezd dolgozni, és az apátiába került emberek (akik szerint minden kormány lop) ismét bízni kezdenek, Ligeti elmondta: a remény hal meg utoljára, az ügyészség is bármikor öntudatra ébred- het.
„Polt Péter legfőbb ügyésznek a jogsza- bályok komoly, az egyedi ügyekben indí- tott eljárásokra is kiterjedő befolyást en- gednek, és bármikor dönthet úgy, hogy él a rendelkezésére álló lehetőségekkel. Hogy mi magyarázza a nem ritka tétlenséget, az ügyészség sokszor tétova eljárását, azt nem tudom. De a kormány hivatalosan és szabályosan legfeljebb a törvények meg- változtatásával tud hatni az ügyészség működésére, egyedi eljárásokba azonban szabályosan semmilyen módon nem tud beavatkozni, hiszen a két hatalmi intéz- mény egymástól szétválasztva működik” – fejtette ki. Vagyis, ha létezik kormány- befolyás az ügyészség működése felett, az csak informális kontrollokkal tud megva- lósulni. Ha azonban az ügyészség kilép a jelenlegi, sokszor passzív keretek közül, a kormány az ellen nem fog tudni sem- mit sem tenni. Hiába van a kormánynak rendőrsége, azt, hogy a rendőrség mint nyomozóhatóság a büntetőeljárásban mit tesz, azt a vádemelésig az ügyész mondja meg. És az ügyész munkájába nem szól- hat bele a kormány. A mostaninál sokkal aktívabb ügyészi tevékenység nagyon is fontos lenne, mert hozzájárulna ahhoz, hogy a korrupció ne maradjon következ- mények nélküli.
Ligeti Miklós szerint a leggyorsabb eredményt kétségkívül a bűnüldözéstől lehet remélni, mert az elmúlt években felszínre került számos botrány (négyes metró, Simonka-ügy, Elios-tenderek, kü- lönféle vagyonnyilatkozati botrányok), amelyeket ki kellene vizsgálni. Ez ismét csak az ügyészség felelősségét veti fel.
„De ezek az ügyek az össztársadalmi szintű korrupció szempontjából csak a felszínt karcolgatják, hiszen rendbe
kellene tenni az infor- mációszabadság, a bejelentővédelem, a kampányfinanszí- rozás, a vagyony- nyilatkozatok, a lobbiszabályozás kérdéskörét és még nagyon sok minden mást is. Ha a magyarországi lenne a világ legjobb ügyészsége, akkor is csak a büntetőjog- hoz lenne köze, a felsoroltak- hoz nem” – véli a Transparency Inter- national jogi igazgatója.
Felemészti a növekedést. Magyarországon az európai átlagot jócskán meghaladó mértékű korrupció annyira általános, hogy az már a gaz- dasági növekedést is negatívan befolyásolja. Egyebek között erre jutott idei országjelentésében az Európai Bizottság (EB). A jelentés szerint javul- tak a szegénységgel kapcsolatos bizonyos muta- tók, de a kiszolgáltatott csoportok helyzete nem változott: aki szegény volt, az szegény is maradt. Aggasztónak tartja a bizottság azt is, hogy a kor- mány gyakran kritizálja a bíróságokat, tehát poli- tikai nyomás nehezedik az igazságszolgáltatásra.
79%
– a megkérdezettek ekkora arányban tartanák jónak a korrupcióellenes ügyészség hazai létrehozását, és ezt még a Fidesz-szavazók 70
százaléka is támogatná, derült ki a Závecz Research minapi felméréséből. Az emberek nagy része elítéli a korrupciót, de belefásult a témába. Tiborcz Istvánt, a miniszterelnök vejét az ország harmadik legkorruptabb személyének tartják Mészáros Lőrinc és Andy Vajna után.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!