Líbiára a világ kőolajtermelésének csak csekély hányada jut, így a termeléskiesés nem okoz jelentős hiányt – nyilatkozta Losoncz Miklós, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője. Jelentős probléma csak akkor adódhat, ha a válság a térség több kőolajtermelő államára is átterjed.

Líbia szénhidrogén-termelése napi 1,8 millió hordó, ebből mintegy 1,5 milliót Európába exportál – írja a Stratfor amerikai geostratégiai elemzőintézet egyik jelentése. Mindössze 6,5 millió fő az ország a lakossága, ezért a szakemberek képzése és a technológia a külföldi befektetőktől függ, a Nemzeti Olajtársaság inkább csak a hazai büszkeséget erősíti. Ha a nyugatiaknak el kell hagyniuk az országot, akkor a kitermelés lényegében leáll. Másrészt a kőolaj és földgáz nem egy helyen található. Az ország nyugati részén, Tripoli régiójában van egy lelőhely, ami a fővárostól nyugati irányba exportál.

Keleten, a Szidra-öbölnél található egy másik, illetve egy harmadik az egyiptomi határ mentén. A gond Kadhafi számára az, hogy a keleti országrészek, ahol a kőolajtermelés kétharmada összpontosul, már a lázadók kezében van – írja az idézett elemzés. A helyiek állítják, hogy a keleti Cyrenaica tartományban továbbra is biztosítani tudják a tankerekkel a kőolajexportot, mindezek ellenére a válság hosszú távon negatív hatást gyakorolhat az ország energiaiparára – írja a Foreign Policy amerikai külpolitikai magazin.

A Nemzetközi Energia Ügynökség becslései szerint a világ fogyasztásának egy százalékával, 500-750 ezer hordó kőolajjal kevesebbet jut a piacra a líbiai események következtében. Ez a kiesés még nem jelentős, de fontos tény, hogy Líbia olyan „finom” könnyűolajat termel, amire nagy igény mutatkozik. A Brent típusú kőolaj hordónkénti ára jelenleg 110 dollár körül van. Az áremelkedés inkább a nehezen kiszámítható piaci viselkedéssel függ össze – magyarázta Losoncz Miklós. Ezt a kínálat változása és a szállítási útvonalak – a Szuezi-csatorna és az Arab-öböl – helyzete befolyásolja. Ugyanolyan fűtőértékre vetítve a kőolaj árának a földgázár körül kellene lennie, de még sincs így, mert a kőolajárba jelentős politikai kockázat is beépül, aminek nincs köze a reálgazdasági tényezőkhöz. Ugyanis a kőolaj ára a tőzsdén alakul ki, ahol a piaci szereplők minden változásra érzékenyen reagálnak. Feszültséget igazán az okozhat, ha a piaci készletek nem elegendőek.

Erről azonban nincsenek megbízható adatok, a piaci szereplőknek nem fűződik érdeke ahhoz, hogy pontos adatokat hozzanak nyilvánosságra a készleteikről – mondta a szakértő.

Ellátási gondok főként Olaszországban adódhatnak, ugyanis az ENI olajipari óriáscég teljes forgalmának 15-20 százalékát a líbiai piacon szerzi be – derült ki a Stratfor elemzéséből. A kelet-afrikai országból származó importot helyettesíthetik, de szűk keresztmetszet állhat elő azáltal, hogy a finomítók egy bizonyos típusú kőolajat tudnak feldolgozni, a berendezések átalakításához időre van szükség, és az átállításnak költségvonzatai is vannak – hívta fel a figyelmet Losoncz Miklós.

– Líbiában 280 ezer hordónyi szénhidrogént termelnek ki naponta, amelynek nagy része földgáz. Ez a mennyiség mostanára körülbelül 120 ezer hordóra csökkent. Azért kellett mérsékelni a termelést, mert a líbiai alkalmazottaink hazamentek, és nélkülük nem lehet működtetni a berendezéseket. Nehéz megmondani, mikor állhat vissza az élet a normális kerékvágásba – nyilatkozta Paolo Scaroni, az ENI ügyvezető igazgatója az Il Sole di 24 Ore olasz hetilapnak. Az olaszok máris úgy érzik, hogy ők fizetik meg a kelet-afrikai forradalmak árát.

Közben Szaúd-Arábia – a Reuters hírügynökség információi szerint – úgy döntött, napi 1 millió hordóval megemeli a kitermelését, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi 8,4 millió helyett több mint 9 millió hordónyi olajat hoznak a felszínre. A monarchia képviselői már tárgyalásokba is kezdtek az olajcégekkel, de a döntést nem hozták nyilvánosságra, mert feszültségeket okozhat a kőolajtermelő országok között.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!