Az ünnepek közeledtével sokakat jobban aggaszt, hogy mi kerül az asztalra, mint a fa alá. A karácsonyi menü elkészítése sok háziasszonynak vagy éppen férfinak okoz komoly fejtörést, ezért az ország egyik leghíresebb gasztrobloggerét és televíziós műsorvezetőjét, Mautner Zsófiát kérdeztük: mit főzzünk a szeretteinknek, ami egyszerre finom, és mégsem állít minket teljesíthetetlen akadályok elé.

  <h1>Mautner Zsófia - Fotó: Bársony Bence, RTL Klub</h1>-
  <h1>Csokoládéláva - Fotó: Nagy Balázs</h1>-

Mautner Zsófia - Fotó: Bársony Bence, RTL Klub

- – Kép 1/2

– Nagyon sok nemzet konyháját ismeri, van miből válogatnia, amikor kiválasztja az ünnepi menüt. Mi szokott lenni a karácsonyi vacsora?

– Lehet, hogy meglepő, de én egész évben annyi különleges dolgot főzök, hogy ilyenkor karácsonykor a teljesen hagyományos ünnepi ételeket kedvelem. Sokfelé van a család, több helyen ünneplünk, és általában halászlé, pulykasült, krumplisaláta, párolt káposzta kerül az asztalra. Meg persze rengetegféle sütemény, azok közül is jellemzően a hagyományos karácsonyi bejgli és zserbó. Ráadásul ilyenkor elég jó dolgom van, mert a családom többi tagja is főz, nem nekem kell a nagy ünnepi menüt elkészítenem. Ez idő tájt én főleg sütök, a bejgli például mindig az én reszortom.

– És teljesen hagyományosan készíti, vagy ebbe is visz valami csavart?

– Pár éve egy munkám során az volt a feladatom, hogy kitaláljak egy extrém bejglireceptet. Akkor fejlesztettem ki az én narancsos-sütőtökös változatomat, amelyben kandírozott narancs, gyömbér és keserűcsoki-darabok is vannak. Ennek akkora sikere lett, hogy azóta ezt követeli tőlem a család, már nincs is hagyományos diós vagy mákos bejgli az ünnepi asztalon. Idén biztos lesz zserbó is, mert annak a receptjén nagyon sokat dolgoztam az új könyvem kapcsán.

– Egy ilyen hagyományos recepttel mit tud kezdeni?

– Bár egy tuti zserbórecept minden családban van, nekem mégis az volt a tapasztalatom, hogy ritkán sikerül tökéletesre. Sok helyen ettem száraz zserbót, nem is tartozott a kedvenc süteményeim közé. Most hosszas munkával sikerült egy nagyon jó receptet kikísérleteznem, mindent grammra és milliliterre kimértem, és egy nagyon szaftos, nagyon diós változat az eredmény, puha csokimázzal és rengeteg baracklekvárral.

– A háziasszonyoknak a karácsony mindig csupa stressz. Rettegnek, hogy valami nem sikerül, nem jön föl a piskóta, kireped a bejgli vagy odaég a sült. Van valami módszere, hogy hogyan lehet elkerülni a kapkodást és a pánikot?

– Lehetőség szerint érdemes pár dolgot már jó előre elkészíteni. Néhány héttel karácsony előtt, amikor még viszonylag nyugodt, normális mentális állapotban van az ember, érdemes előkészíteni egy csomó mindent. Én általában előre megfőzöm a húsokhoz való hagymalekvárt vagy csatnikat, most a kedvencem a fűszeres, ecetes szirupban eltett mazsola, ami tökéletes például libamájhoz vagy pulykasülthöz. Különböző kekszeket is el lehet készíteni előre, vannak olyanok, amelyeknek a tésztáját akár hetekkel korábban rúdba hengergetve betehetjük a mélyhűtőbe, és az utolsó pillanatokban már csak fel kell szeletelni és betolni a sütőbe.
Szerintem karácsonykor érdemes bevált, kényelmes recepteket választani, amivel nem hibázhatunk nagyot. Ez nem a kísérletezés ideje, az újdonságokat szerintem nem ilyenkor kell kipróbálni. De továbbmegyek – ha ciki, ha nem az én számból. Egyre több olyan étterem van, már a legjobbak közül is, ahonnan meg lehet rendelni az ünnepi menüt. Ilyenkor nyugodtan megengedheti magának mindenki ezt a kisluxust. Mégiscsak az lenne a cél, hogy az ember pihenjen és minőségi időt tölthessen a szeretteivel.

– Ön az ételek ajándékozásának is nagy híve. Milyen ehető ajándékkal érdemes meglepni a szeretteinket?

– Minden üvegbe zárható dolgot nagyon szépen fel lehet díszíteni, házi készítésű szörpök, lekvárok, csatnik nagyon jók erre. Tavaly a fűszeres, csokoládés szirupom volt a sláger, amit bármilyen fagylaltra, édességre rá lehet locsolni. De nagyon látványos és finom lehet a házi készítésű teakeverék is szárított gyümölcsökből, teafűből, gyógynövényekből és fűszerekből elkészíthetjük a saját ízkombinációkat.

– Ön is gasztronómiával kapcsolatos ajándékokat szokott kapni?

– Nem, mert mindenki tudja, hogy ami tényleg érdekel és fontos, azt megveszem magamnak. Könyveket szoktam kérni, főleg szépirodalmat.

– Valószínűleg az ön könyvei is sok helyen a fa alá kerülnek. Éppen tavaly karácsony előtt jelent meg a teljesen kezdőknek szóló Főzőiskola című könyve, most pedig már a harmadik, haladókat megcélzó kötet jött ki. Miért tartotta fontosnak egy ilyen sorozat megírását?

– A sorozatot egy barátnőm álmodta meg, én egy ideig ágáltam ellene, egyáltalán nem hittem benne. Azt gondoltam, hogy engem egyszerűen nem így ismernek, az én receptjeimben általában van valami kis csavar, különlegesség, és nem fog tetszeni tőlem egy olyan könyv, amiben alapreceptek vannak. Az alapfok ugyanis a teljesen tapasztalatlanoknak szól, ott a galuskakészítéstől, a palacsintasütéstől, sőt a rántástól kezdtük. Aztán beláttam, hogy tényleg nincs olyan alapkönyv, amit egy teljesen kezdő a kezébe vehetne, pedig egyre nagyobb divat a főzés. Sokan már akkor feladják, amikor elhangzik egy receptben, hogy „készítsen egy világos rántást”. Ráadásul az internet sem segít, mert ötven különböző recept jön ki minden ilyen keresésre. A visszajelzések alapján nagyon szerették a könyvet, még Aranykönyv-díjazott is lett, és a várakozásaimmal szemben nem csak a fiatal háztartás- alapító lányok vagy kollégisták tanultak belőle. Nagyon sok tizenéves kamasztól és gyerekektől is jött visszajelzés, de ami még meglepőbb volt: sok ötveneshatvanas férfi is ebből kezdett el ismerkedni a főzéssel. Most eljutottunk a harmadik kötetig, a felsőfokig, amelyben olyan ételek vannak, amik igényelnek némi kis rutint és odafigyelést, mint például a halászlé vagy az aranygaluska. Ezzel a három kötettel szerintem már el lehet indítani egy háztartást. Fontosnak tartom, hogy főzzenek az emberek, mert egy jó zöldségkrémlevest sem tart sokkal tovább összedobni, mint egy zacskós levest. És mennyivel finomabb és egészségesebb lesz az eredmény!

– Mit tapasztal, mennyire újítóak a magyarok a konyhában?

– Úgy veszem észre, hogy egyre kísérletezőbbek és nyitottabbak az emberek, Budapesten és a nagyvárosokban előnyben vagyunk, mert sokkal könnyebben be tudunk szerezni izgalmas, érdekes fűszereket, alapanyagokat. Én úgy látom, azokat az újításokat szeretik a legjobban, amikor alapvetően ismerős, hagyományos fogáson változtatunk egy kis apróságot, bevezetünk egy új fűszert vagy a formáján változtatunk. A nők nagyon kísérletezőek és szívesen próbálkoznak újdonságokkal, a kihívást a férjek jelentik, akik egyszer szívesen megkóstolják ezeket a fogásokat, de legközelebb mégis a hús-krumpli párosítást szeretnék az asztalon látni.

Mautner Zsófia
gasztroblogger és televíziós műsorvezető, 2009-ben diplomáciai karrierjét adta fel hobbija és szenvedélye, a gasztronómia kedvéért. Bár közgazdászként végzett, hat nyelven beszél, és Brüsszelben is dolgozott, mégis a főzést választotta. Blogja, a Chili & Vanília az egyik legnépszerűbb a maga műfajában, tavaly óta tévéműsorban is megmutatja a rengeteg külföldi utazása által is inspirált fogásait a receptek szerelmeseinek.


Csokoládéláva
Hozzávalók (4 adag):

- 2 egész tojás - 2 tojássárgája - 7 dkg cukor - 3, 2 dkg liszt - 12 dkg vaj
- 2 dkg csokoládé (60-70%-os kakaótartalmú), felaprítva - 1 kávéskanál só

A sütőt előmelegítjük 230 Celsius-fokra. Először előkészítjük a formákat: négy egyszemélyes hőálló pudingformát vagy szuflétálkát kivajazunk, kilisztezünk, majd ugyanezt még egy rétegben megismételjük – ennek köszönhetően könnyen ki lehet majd borítani a sütit a formából. A masszához a tojást és a cukrot elektromos habverővel fehéredésig, sűrűre keverjük. Vízgőz fölött egy edényben felolvasztjuk az aprított csokoládét és a vajat. A vajas olvasztott csokoládét egyenletesen elkeverjük a tojásmasszában, valamint hozzáadjuk a lisztet és a sót. A masszát elosztjuk a négy formában (kb. kétharmad részéig töltjük meg a tálkákat), és betesszük a sütőbe. 6-8 percig sütjük (a sütés időtartama sütőfüggő! A desszert kívülről kérges kell legyen, de még remegjen). Óvatosan – konyharuhával, mivel az edény tűzforró – kiborítjuk egy tányérra, és azonnal tálaljuk. Adhatunk mellé vaníliafagylaltot vagy gyümölcsönteteket.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!