Hárompólusúvá válhat az ellenzéki mező: a Momentum és az LMP együtt MSZP-méretűre dagadhat. Kinyomhatják a kicsiket a politikai mezőből – és ez a sors várhat a DK-ra is.
Mintha egy Bajnai-féle időutazásra fizetett volna be, olyan érzése lehet az ellenzéki választónak. Emlékeztetőül: 2012. október 23-án állította színpadra az egykori miniszterelnököt a Milla, és nemsokára a Medián azt mérte: az új formáció támogatottsága 23 százalékos. De kérészéletű volt a hirtelen támadt népszerűség, a Milla-utód Együtt képtelen túlnőni 1 százalék körüli fővárosi kispárna valóságán. Most az öt évvel ezelőtti helyzethez hasonlót – valamivel szolidabb kiadásban – érzékelt a közvélemény-kutató, amikor úgy találta: egy Momentum–LMP szövetség mögé a választók 14 százaléka felsorakozna. 2012-ben tisztább volt a népszerűségi képlet, akkor az MSZP szimpatizánsai biztosra vehették, hogy pártjuk valamilyen formában összeborul a Bajnai-formációval, azaz nyugodtan keblükre ölelhették azt. A Momentum és az MSZP viszont deklarálta, hogy a szocialistákkal és a DK-val nem közösködik.
Táborrablás
Ha ez igaz a szavazóikra is, akkor meg is van a kormányváltás: a Momentum és az LMP 14 százalékot tud, az MSZP is legalább 13-at, a DK sem ragad 3 alá, ez összesen 31 százalék. Míg a Fidesz támogatottsága 25 százalék körül mozog, azaz, hacsak nem rántja magához a teljes szélsőjobbot és nem tépi le a Jobbik szavazóinak felét (ez 5-6 százalék), akkor alulmarad. Csakhogy ez a képlet így téves, ugyanis nem különálló, automatikusan egymáshoz adódó táborokról van szó. Nem véletlenül rángatja az ideg a két formációt, ugyanis hiszik, hogy az említett szövetség érdemben haraphat bázisukból. Hogy miért pont onnan? A közvélemény-kutatói percepciók szerint nem valószínű, hogy a jelenleg együtt 5-7 százalékos népszerűséget virító Momentum és LMP a bizonytalanok körében bírna rejtett tartalékokkal – ugyanis szavazóiknak semmi okuk a bujkálásra. És igen, egy belső becslés szerint Budapesten és a megyei jogú városokban a legnagyobb a hajlandóság, hogy a szocialista szimpatizánsok (és egy kevéske DK-hívő) átszavazzon, összességében talán 150 ezer ember.
Ez a választók mintegy 1,8 százaléka, azaz reálisan úgy 9,5 százalékig izmosodhatna az LMP–Momentum szövetség. Ez persze a teljes lakosságra vetített szám, ha szimpatizánsait teljesen mozgósítani tudja, akkor ez egy választáson – például 65 százalékos részvéttel számolva – akár 12,5 százalékot is érhet. Ami azt jelenti, hogy az új erő maga mögé utasíthatja a DK-t, és elérheti a jelenlegi MSZP méretét. Ez pedig két, kis önálló parlamenti frakciót is jelenthet.
Elvbarátok lehetnek
A kérdés persze az, lesz-e egyáltalán ilyen szövetség. Ha igen, a választási menetrend szerint ehhez őszig össze kell állniuk, hogy legyen idő felépíteni az új márkát. Hivatalosan azonban a Momentum egyelőre nem közösködik senkivel. „A Momentum nem pusztán azért jött létre, hogy a Fidesz-kormányt leváltsa. Ha így lenne, akkor ott állnánk Gyurcsány Ferenc mellett és mosolyognánk a kamerába – mondja a VH-nak Soproni Tamás, a Momentum elnökségi tagja. – Ügyek mentén természetesen elképzelhetőnek tartunk bármiféle együttműködést minden demokratikus erővel, de az elsődleges cél, ahogy már többször elmondtuk, új politikai kultúra megteremtése.”
A sikeres olimpiai kampány után a Momentum gyakorlatilag eltűnt a médiából – ezért is különösen érdekes a Medián mérése.
Ez azt jelenti ugyanis, hogy a választóknak mégiscsak átment a kis párt üzenete. Hogy az LMP-val való sors- és érdekközösség hoz nekik vagy visz tőlük, egyelőre nem tudni, de az tény, hogy a válaszadók többsége is inkább ezt a két pártot látja alkalmasnak egy „Új Pólus” képviseletére. (Az Új Pólusról lásd: keretes írásunkat.) Mindazonáltal a Momentum jelenleg egyedül készül a választásokra – erősíti meg a párt álláspontját Soproni. – Október 15-ig elkészítjük saját víziónkat, amelyet akkor fogunk megismertetni a választókkal.
Az én feladatom felkészíteni a szervezetet arra, hogy elég erős legyen ahhoz, hogy akár egyedül is elindulhasson, ha a közgyűlés így dönt.” Ha nagy tétekben kellene most fogadni, akkor mi egy LMP–Momentum szövetségre tennénk, forrásaink óvatosan úgy fogalmaznak, hogy valószínűleg közös értéknevezőre jut a két párt, így együttműködhetnek.
A zöldpártnál eddig sem tagadták, hogy szimpatizálnak az új fiúkkal. Bár Jancsó Andrea, a párt elnökségi tagja a minap csak an?- nyit állított (mondjuk ebben nem volt semmi meglepő), hogy „a jelenlegi kongresszusi határozatunk szerint a most parlamenti képviselettel rendelkező pártokkal nem fogunk semmilyen szövetségre lépni”.
Kicsik nem. Hogy ki kivel akar vagy fog együttműködni a 2018-as választásokon, még nem tudni. Nagyjából egyetlen biztos pont van a rendszerben: senki sem akar közösködni a Gyurcsány Ferenc vezette DK-val. A legfrissebb fejlemény az ügyben az úgynevezett Új Pólus sikere.
Korábban Juhász Péter vezette be a fogalmat, amin a 2010 után alakult (és nem a létező pártokból kivált) formációk együttműködését értette. Az Új Pólus első sikere, hogy a Medián felmérése szerint a teljes népesség 16 százaléka lenne hajlandó szavazni egy LMP–Momentum–Együtt–Párbeszéd listára. A teljes népességet reprezentáló megkérdezettek 14 százaléka pedig teljesen elképzelhetőnek (és támogathatónak) tartott egy LMP–Momentum koalíciót. Juhász Péter (Együtt) természetesen saját sikerét látja a felmérés eredményében. „Van a rendszerben 8-10 százalék olyan szavazó, aki ma nem tud pártot választani, mert nem tudja, hogy kikre lehetne szavazni.
Ez az együttműködés pont egy választható, szerethető alternatívát tudna nyújtani a Fidesszel szemben, ezért több lesz a végeredmény, mint 16 százalék” – mondta Juhász az mno.hu-nak. Lehet, hogy igaza lesz, de egyelőre a számok azt mutatják: az ő pártja, illetve a PM is csak egy-egy százalékot képes hozni. Ami mindig jól jön, ám a hírek szerint az LMP a PM-mel nem működne együtt személyes viszonyok okán, míg a Momentum az Együtt-től nincs elragadtatva.
Tényleg elűnt
„Azért tűnik úgy, hogy a Momentum eltűnt, mert így történt. A Nolimpia kampány előtti másfél évben sok mindenre fel voltunk készülve, de arra nem, hogy mekkora munkát jelent egy országos párt megszervezése – mondja Soproni Tamás, a Momentum elnökségi tagja. – Jelenleg az országos hálózat kiépítésén dolgozunk. Eddig körülbelül ezer tagot vettünk fel, és még ugyanennyi vár a tagfelvételre. Ami a kommunikációt és a stratégiát illeti: egyetlen ellenzéki erő sem képes olyan hatást elérni közvetlen kommunikációval, mint amit a kormány például a Soros-plakátokkal. Ezzel tisztában vagyunk, ezért is állítjuk, hogy sok múlik az aktivistáink felkészültségén. Door-to-door kampányt tervezünk 2018-ra, a lehető legtöbb emberhez szeretnénk eljuttatni az üzenetünket.”
Kívánságlista. A szocialisták egyetlen nagy, közös listát szeretnének, de a DK nélkül. Gyurcsány Ferencék több külön pártlistát, de összefogást az egyéni választókerületekben. A Jobbik egyelőre tisztában van vele, hogy bárki, aki csak megemlíti a lehetséges partnerek között, szavazatot veszít. A kis pártok pedig egyelőre az önmeghatározással vannak elfoglalva, és azzal, hogy leválasszák magukat a fentiekről.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!