Ki gondolná, hogy vita zajlik a világ egyik leghíresebb mondata, a „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek” körül is. Neil Armstrong állítólag a holdraszállásra várakozva találta ki ezt a mondatot. Igaz, később akadt olyan brit mérnök, Gary Peach, aki szerényen megjegyezte, hogy ő javasolta, mondják ezt a történelmi pillanatban. Miközben még az sem világos, mik voltak az első emberi szavak a Holdon.
Erős befutónak számít a „Houston, Tranquillity Base here. The Eagle has landed”, vagyis: „Houston, itt a Nyugalom-bázis, a Sas leszállt”. Ezt Armstrong mondta, miután néhány technikai közlést követőn Holdat ért az Apolló–11 leszállóegysége. Edwin Buzz Aldrin űrhajós azonban, aki mégiscsak jelen volt az eseményen, azt állította, hogy az első mondat a „Contact light, okay, engine stop”, vagyis „Kontaktfény, rendben, hajtóműmotor leáll” – és az ő szájából hangzott el, Armstrong pedig csak ezt követően jelentkezett be. A hangfelvételek szerint ugyanakkor Armstrong Buzz „kontaktfény” kijelentése után azt mondta, hogy „shutdown”, ami annyit jelent, hogy lekapcsolta a fékezőrakétákat, Buzz pedig csak erre felelte azt, hogy „okay, engine stop”.
A vita lényege abban áll, hogy melyik szónál értek Holdat. Houston? Contact? Okay? És egyáltalán, mi ért először Holdat, minek kell érintenie először a felszínt? A leszállóegységnek? Az űrhajósok holdcsizmájának? Elvégre is az ember közvetlenül sosem érinti meg bőrével a Hold porát, legalábbis odafent. Vagyis, lehet, hogy Aldrinnak igaza van? Vagy mégis Armstrongnak?
Nos, talán mindegy is. A „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek” kijelentés ugyanis történelmi pillanatot jelöl. Az első szó vitáját látva pedig alighanem komoly szöveggyárosok dolgoznak már azon, mi legyen az ember első szava a Marson – de mondjon bármit is, az már több mint hatalmas ugrást jelent az emberiségnek.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!