Távol szülőföldjétől, New Yorkban, 1943. január 7-én halt meg Nikola Tesla. A tudós-feltalálóra még az irigyei is zseniként tekintettek.
Mértékegységet is (mágneses indukció) elneveztek róla: tesla. Ma pedig két nemzet is úgy tartja, hogy Tesla a büszkesége. A horvátok azért, mert szülőfaluja, Smiljan a mai Horvátországban található. Szülőháza mellett viszont egy szerb ortodox templom áll. És itt jön a képbe Szerbia. Nikola Tesla apja ugyanis szerb ortodox lelkész volt, édesanyja pedig szerb lelkész lánya. S bár Tesla Észak- Amerikában hunyt el, Szerbiában szinte nem is járt, hamvai halála után a szerb fővárosba, Belgrádba kerültek.
Tesla iskoláit horvát területen fekvő városokban (Smiljan, Gospics, Karlovac) járta, majd az osztrákokhoz, Grazba ment politechnikumba. Anyanyelvi szinten beszélt németül, okmányaiban akkoriban osztrákként tüntették fel.
Később megfordult a szlovéneknél is (Maribor), akik ezért is büszkék rá; eljutott a csehekhez (Prága), sokan ezért is hiszik úgy, hogy Tesla cseh; és Budapesten is élt, a telefonközpont mérnökeként dolgozott. Ezt követően ment Párizsba, majd Amerikába, Thomas Alva Edisonhoz – akivel elszámolási vitája támadt, így otthagyta.
Tesla később Marconival is perben állt, de csak a délszláv tudós halála után juttattak neki igazságot: mégsem Marconi találta fel a rádiót. Nobel-díjat azonban utólag már nem ruháznak át senkire.
S ami az utólagot illeti: Tesla hiába volt zseni már fiatalon is, grazi és prágai tanulmányai is megszakadtak, mert nem kapott ösztöndíjat senkitől. Ma viszont magukénak vallják a horvátok, magukénak a szerbek (Belgrád repülőterét Tesláról nevezték el). Pedig a zseni tudósra akár még a magyarok is „igényt tarthatnának”, hiszen amikor megszületett (1856. július 9.), Smiljan még a Habsburg Birodalomba olvasztott Magyarország része volt. De ez már egy egészen más történet.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!