A moszuli gát a világ egyik legveszélyesebbnek tartott építménye. Méretei impozánsak: a gát 113 méter magas, 3,4 kilométer hosszú, és mintegy 11-12 milliárd köbméter vizet tart vissza, vagyis öt Balaton simán elférne benne.
Ha átszakadna, Moszult 15-17 méter magas szökőár pusztítaná el, az áradat pár nap alatt elérné a fővárost, Bagdadot is, így milliók élete kerülne veszélybe. Összehasonlításul: 2010. október 4-én több mint 1 millió köbméternyi lúgos zagy tört át az Ajka és Kolontár között épült vörösiszaptározóból, hat település mélyebb részeit elöntötte, helyenként két méter magas hullámokban. A katasztrófában tíz ember meghalt, legalább kétszázan megsérültek.
A moszuli gát története nem csupán azért érdekes, mert az észak-iraki létesítmény olyan területen épült, amely az ókortól kezdve véres történelmi események helyszíne, de az emberi nagyravágyás szimbóluma is egyben. Mert az addig rendben van, hogy van egy folyó, a Tigris, amely életet adott már a sumer és akkád kultúrának is, s hogy a víz öntözésre – és akár energiatermelésre is – alkalmas, de az azért több mint felelőtlenség, ahogyan anno, 1986-ban, még Szaddám Huszein vezényletével elkészült. A talaj szerkezete ugyanis nem biztosít stabil alapot a gátnak. A félsivatagos terület, a gipsz és homok nem éppen a víz barátja. Így is csoda, hogy nem történt még katasztrófa. Folyamatosan újítják, olyannyira folyamatosan, hogy ennyi erővel már egy másik gátat is felhúzhattak volna. Gátakat az ókortól kezdve építenek szerte a világon. Víznek, szennyvíznek, veszélyes anyagnak.
A moszuli gát leginkább annak bizonyítéka, hogy mi mindenre képes a technológia – és mire az ember. Mert úgy is lehet veszélyesen élni, hogy nem is vesszük észre, milyen apróságokon múlik a biztonságunk. Vannak azonban apróságok, amelyek eleve gigásziak.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!