Még ma is milliárdnyian élnek úgy a Földön, hogy nincsen szükségük jelszavakra, hiszen se számítógépük, se bankkártyájuk nincsen, de úgy tűnik, hogy még azok sem védik megfelelő módon értékeiket és személyes adataikat, akiknek kellene.
Nem is olyan régen a Facebook alapítójának (Mark Zuckerberg) Twitter- és a Pinterest képmegosztó-jelszavát lopták el hackerek (ők azok, akik kérve és kéretlenül is képesek bejutni olyan helyekre, amit amúgy igen komolyan védenek tulajdonosaik), és a legnagyobb megdöbbenésre csupán ennyi volt az internetes guru jelszava: dadada.
Ez azonban így is komolynak számít ahhoz képest, hogy még mindig milliónyian használják az 123456 jelszót. Ez azért egyszerű, mert a felhasználónak nem kell bonyolult betű-szám kombinációt megjegyeznie, de tudni kell, hogy ilyen kódok feltöréséhez még csak hackerre sincs szükség. Nagy népszerűségnek örvend a password (vagyis a jelszó az, hogy jelszó) használata, és a születési dátumok is könnyen kitalálhatók, még akkor is, ha visszafelé gépeljük a számokat. Pár perces környezettanulmány után hozzáférhetőek az adataink akkor is, ha rokonok, gyerekek, háziállatok, kedvenc színészek, sportklubok nevét használjuk jelszóként.
A szakemberek tapasztalatai alapján akkor járunk el a leghelyesebben, bár teljes védettséget ez sem biztosít, ha a jelszó legalább tíz karakterből áll, amelyben kis- és nagybetűket kombinálunk számokkal, valamint speciális karakterekkel; de az sem baj, ha mi találunk ki egymásba oltott kódrendszert, amely csak számunkra értelmes. Ilyen lehet például az, hogy A Mars a Naprendszer 4. bolygója, amely jelszóként így néz ki: AMaNr4.blygj. A dolgot csupán az nehezíti, hogy a jelszavakat illik félévente változtatni, de ha egyszer ráállt az agyunk a személyi titkosításra, akkor onnantól kezdve már olyan lesz ez, mint az egyszeregy.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!