Trója ostroma azért lett a történelem egyik legemlékezetesebb fejezete, Homérosz szerint, persze, mert Paris, Trója hercege beleszeretett Menelaosz spártai király feleségébe, és elrabolta Helénát. Szép Heléna és Paris herceg románca háborúhoz vezetett, a végkifejlet ismert: Odüsszeusz furmányos lovában megbújva a görögök bejutottak a falakon túlra, és elfoglalták Tróját. Örök kérdés, hogy érdemes-e háborút indítani egy nő szerelme vagy hűtlensége, illetve a szerelemféltés miatt, de – amint a példa bizonyítja – előfordul.
A Humboldt és a Warwicki Egyetem négy évvel ezelőtt közreadta tanulmányát, amelyből kiderül, hogy 1870 és 1913 között évente hat háború dúlt valahol a világban, 1914 és 1945 között évente 17, a hidegháború idején pedig már évente 31. Az okok között első helyen szerepel a gazdasági, politikai térnyerés. Vannak azonban más, elgondolkoztató háborús okok is, amikért fegyverhez nyúlnak az emberek, és amikor csak utólag, a gyakran rengeteg halottal járó csaták után töprengenek el azon, hogy ezeket a háborúkat miért is kellett megvívni…
Bologna és Modena városa például egy ellopott favödör miatt háborúzott egymással tizenkét éven át (1325–1337), a halottak száma meghaladta a kétezret, ráadásul a bolognaiak a végén még a vödröt sem tudták visszaszerezni.
1859 júniusában egy amerikai farmer lelőtt a földjén egy disznót, mert az állat a palántáit dézsmálta, de kiderült, hogy a disznó az angoloké, a föld pedig, San Juan szigete, vita tárgya. Az incidens miatt októberig néztek farkasszemet brit és amerikai katonák, amikor is közös tulajdonlásban állapodtak meg.
A 19. században Franciaország azért indított háborút Mexikó ellen, mert egy mexikóvárosi puccsot követő lázongásban megrongálták Remontel, francia származású cukrász műhelyét, de a mexikói állam nem akart neki ezért kártérítést fizetni. A francia hajók 1838 októberében vették ostrom alá Veracruz városát, és az 1839 tavaszáig elhúzódó csatákban 250-en vesztették életüket. Mexikó végül kifizette a kártérítést a francia cukrásznak.
Sokkal többen haltak meg, ötezren, az 1969. június 27-ét követő és mindössze öt napig tartó háborúban, amikor a salvadori labdarúgó-válogatott 3-2-re legyőzte a hondurasiak nemzeti csapatát. A selejtezők után hat nappal kitört a háború.
1925-ben pedig egy kutya üldözése vezetett fegyveres konfliktushoz Görögország és Bulgária között. A háború tíz napig tartott, ötvenketten meghaltak, miután egy görög katona, a kutyát üldözve áttévedt bolgár felségterületre, ahol lelőtték. A bolgárok végül 45 ezer font kártérítést fizettek.
A példák azt mutatják, hogy háború szinte bármilyen okból kirobbantható. Vannak esetek, amikor még ok és indok sem kell hozzá. Az viszont régi közhely, s talán ezért is annyira közkedvelt idézet, hogy a háború első áldozata az igazság. Minden más pedig történelem.
--------------------------------------------
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!