Komoly viták kerekedhetnek abból, hány világháborút tartanak nyilván a történészek. Mert hiszen az elsőnek nevezett világháború előtt is voltak világégések, háborúk, melyek több ország között dúltak, és kiterjedtek több kontinensre is. De még akkor sem jutnak nyugvópontra a vitatkozó felek, amikor tisztázzák, hogy a háborúhoz hadüzenet kell – hiszen anélkül is simán kitörhet fegyveres konfliktus; és háborús ok nélkül is lerohantak már seregek szomszédos vagy nem is annyira szomszédos országokat.
Vagyis: miért ne lehetett volna világháború Nagy Sándor összes hódítása; vagy az összes pun háború; és a tatárok is végigdúlták Ázsiát, beleértve Kelet-Közép-Európa szeletét. Winston Churchill például első világháborúként emlegette a hétéves háborút (1756–1763), hiszen abban az Antarktisz és Ausztrália kivételével minden földrész érintettnek számított. Hasonló a helyzet a napóleoni háborúkkal is (1799–1815), amelyekben Európa, Afrika és a Közel-Kelet volt érintett; és sokan felteszik a kérdést, miért nem lehet világháború a hidegháború vagy a terror elleni küzdelem. A világháborúkról szóló viták aligha dőlnek el megnyugtató módon, de lehet, nincs is erre szükség.
A svájci Jean-Jacques Babel már az 1970-es évek elején kiszámolta, na jó, megpróbálta összeszámolni, hány fegyveres konfliktus dúlt eddig a világon. Nem kevésre bukkant: öt-hatezer éves viszonylatban, pontosabban a civilizáció keletkezése óta az első világháborúkig tartó időszakban 14 500 kisebb-nagyobb háborút, fegyveres konfliktust talált. Ami azonban ennél is megdöbbentőbb: ezekben a háborúkban 3,6 milliárd ember vesztette életét. A Földön eddig összesen élt ember 3,6 százaléka. És Babel anno nem is számolt azzal, mi vár a világra.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!