Minden asztaltársaságnál előkerül egyszer a téma: Hatvan város onnan kapta a nevét, hogy hatvan kilométerre van Budapesttől. Ám nem kell ahhoz túl sokat inni, sem keveset, hogy belássuk, ennek nincsen semmi értelme.
Hatvant ugyanis már 1799 előtt is Hatvannak hívták, a métert pedig – mint a metrikus mértékegység etalonját – csak 1799. június 22-én helyezték letétbe. Magyarországon ráadásul csak 1876 óta használjuk a métert, ebből következően a kilométert is. S még azt is figyelembe illik venni, hogy Hatvan városa valójában csak 54–57 kilométerre van a fővárostól.
Mielőtt rávágnák, hogy akkor azért Hatvan, mert városnévnek mégiscsak furcsa az Ötvennégy vagy Ötvenhét, a választ tényleg a múltban, valahol a középkorban, de még az is lehet, annak hajnalán érdemes keresnünk. A Hatvan története blog gyűjtése szerint egyik ilyen értelmezés Hotuandihoz kötődik, aki állítólag valamiféle nemzetségfő, tehetős úr lehetett, s kinek neve nem csupán kiejtésben tűnik igen közelinek a Hatvanhoz, de egyenesen a hatvan számnévből ered. Hatvanból azonban egy időben több is volt a Zagyva partján, vagyis több falut ezek szerint magáról nevezett el a nagyúr – igaz, Alexandrosz, Nagy Sándor is ezt tette, s még lova után is fennmaradt néhány településnév –; de hogy ne legyen ilyen egyszerű a megoldás, van másik teória is. Ami a besenyőkhöz köthető, mondván, anno hatvanasával telepítették le őket az ország különböző pontjain. S minthogy a törökök is szerettek számnevekről elnevezni törzseket, így falvakat is, még az is lehet, hogy a chatwan – más olvasatban chatman – jelölésből formálódott Hatvanná a történelem évszázadaiban.
Bárhogyan történt is, már tudjuk, hogy Hatvan legkevésbé a fővárostól való távolságról kapta a nevét. Hotuandiról ugyanakkor keveset tudni, és ember legyen a talpán, aki megmondja, kicsoda közöttünk a besenyő. Pedig köztünk élnek. Hatvan pedig Hatvan.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!