Jules Verne előszeretettel írt olyan regényeket, melyekhez a valóságból merített ihletet. Azon túl, hogy az író rendszeresen értekezett francia akadémikusokkal a tudomány vívmányairól, az emberi teljesítmények is meglódították fantáziáját. Az egyik ilyen esetet éppen százötven évvel ezelőtt jegyezték fel a krónikák.
Történt, hogy a Kiegyezés évében, 1867. május 18-án egy magyar gőzhajó kötött ki Párizsban.
A Hableány fedélzetén gróf Széchényi István kisebbik fia, Ödön érkezett a világkiállításra. Utazhatott volna másként is, de így akarta bizonyítani, hogy a franciák fővárosát vízi úton is el lehet érni. A Hableány útja 43 napon át tartott: április 6-án indult, s volt, hogy vontatták – éppen a Pozsony előtti Duna-szakaszon –, de többnyire úszott, így a mai Duna-Majna-Rajna-csatorna elődjén, a Lajos-csatornán is. Párizsba érve a hajó komoly látványosságnak számított, a krónikák szerint ugyanis a Hableány volt az első hajó, amelyik magyar zászló alatt kötött ki Párizsban.
A várakozók között volt a negyvenes évei előtt álló Verne is, aki kézfogással köszöntötte gróf Széchenyi Ödönt. Többen ezt a pillanatot tekintik annak, amikor a francia író fejében megszületett az ötlet: egyszer ír egy regényt egy férfiról, aki a Dunán hajózik. Érdekesség, hogy a magyar grófról mintázott
A dunai hajós című regény főhőse, a magyar Borus Demeter valójában bolgár szabadságharcos (Serge Ladko) lett, aki többek között éppen az ellen a Török (Oszmán) Birodalom ellen vívta küzdelmét, ahol gróf Széchenyi Ödön végül letelepedett, és Konstantinápoly tűzvédelmének megszervezéséért még a pasa címet is megkapta – keresztény létére.
A Hableány nem tért haza párizsi útjáról. A lapátkerekes gőzös Franciaországban maradt, később még hadihajóként is bevetették. Vízi útjainak egy kazánrobbanás vetett véget, 1874-ben. Másolata ma a Balatonon lapátolja a vizet.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!