A Bükk legmagasabb pontja az Istállós-kő (958,1 méter). Túlságosan idősnek sem kell lenni ehhez a tudáshoz, mert 2014 januárjáig ezt minden földrajztanár így tanította. Aztán megmérték a Kettős-bérc ormait, és kiderült, hogy a déli (960,7) és az északi (958,2) csúcsa is magasabb, mint a Bükk eddigi büszkesége. A déli csúcsnak új nevet is adtak: Szilvási-kő. Az Istállós-kőnek így csak dobogós helye maradt a Bükkben. Nem ritka az, hogy a technológia fejlődésével újramérnek magasságokat és mélységeket, így változnak tudásbéli pontjaink is.
Magyarország legmélyebb pontjának például sokáig a Szegednél, a Tiszaszigetnél mért helyet tartották (tengerszint feletti magassága 75,8 méter), ám 2007-ben kiderült, hogy 76,7 méter magas. Így aztán új mélységet kellett találni, ami ráadásul nincs is messze az előzőtől. Gyálarét Lúvdár határában van, és a mélysége éppen 75,8 méter magasan van.
Ehhez képest kifejezetten gyorsan változik a világ legmagasabb pontja, a 8848 méter magasnak tartott Csomolungma. A Himalája csúcsa, angol nevén Mount Everest egy 1956-os mérés szerint még csak 8839 méter magas volt. Még ebben az évtizedben mérték újra, akkor – a kifinomult mérések miatt – 8848 méteres lett. Egy1998-as expedíció már 8850 méteres magasságot mért. A kínaiak azonban csak 8844,4 méteresnek mérték 2005-ben, a nepáliak pedig 8848-nak 2010-ben.
A Himalája esetében a növekedés azonban igazolható, hiszen az északra nyomuló indiai kőzetlemez tovább préseli az üledéket az ázsiai kontinens tömbjéhez, amely azt eredményezi, hogy évente 3–5 milliméterrel emelkedik a Csomolungma. Mindez azonban csak a tengerszinthez mért magasság. Ha ugyanis a tengerfenéktől mérnénk, minden bizonnyal a Hawaii-szigetek egyik csúcsa, a Mauna Kea lenne a legmagasabb: a tengerszinttől mért magasság csak 4205 méter, ám a tengerfenéktől mérve 10 200 méter.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!